Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1887

— 22 — pl. 54,321 = lulsefol mil kiltum telsebal. egy (nő), ji-bal, vagy of-bal (bal-ji, bal-of) egy (valami) os-bal, bal-os (balos = egyesül) az egyiké (férfi) bala; egyiknek, bale; egyiket, báli. az egyiké (nő) ji-bala ; egyiknek, ji-bale ; egyiket, ji-bali. igy os-bala os-bale os-bali. Sorszámnevek (leodanums) id képzővel; pl. bálid, az első; telsebalid, huszonegyedik; tumid, a századik. Határozói számnevek (nums ladvelibik) ido képzővel; pl. balido, előszörre; telido, másodszorra; kiltumido, háromszázadszorra. Ismétlő számnevek (nums denuama) na képzővel; pl. kilna, háromszor ; inalna, hatszor ; jölna, nyolcszor ; telsna vagy telsena, húszszor. Ha ezekhez lik melléknévi képzőt adunk, melléknévi számnevekké lesznek ; pl. balnalik, egyszeri; folnalik, négyszeri; zülnalik, kilencszeri; tumnalik, százszori. Osztószámnevek (nums dilama) a kötjel nélkül az alapszámok elé; pl. a tel, kettenként, kettesével „ „ „ a sorszámnevek elé; pl. a folid (folid alik) minden negyedik „ „ „ az ismétlő számnevek elé; pl. a lulna, ötször-ötször. Sokszorozó számnevek (nums mödilkama) ik képzővel; pl. bálik, egyszeres, egyszerű ; telik, kettős ; milik, ezerszeres. Faj-számnevek (bidanums) mk képzővel; pl. balnik, egyféle ; telsenik, húszféle; milnik, ezerféle. Szám/önevek (nums subsatik) el képzővel; pl. balel, az egyes ; kilel, a hármas ; balsel, a tizes dil képzővel; pl. foldil, negyed ; veldil, heted ; züldil, kilencedrész. Számigék (velibs numik) ön és ükön képzővel; pl. balön, egyesíteni; balükön, egyszerűsíteni. ii. A kötszók (konyun.) Igazi jelentésüket csak összefüggő szöveg olvasása által tanulhatjuk meg ; a legszokottabbak ezek : ä, egyszersmind ; ä-ä, ugy — mint; al, de, azonban; alu, ellenben; alif, annyiszor a hányszor; as, mint; pl. cedob as stimi, megtiszteltetésnek veszem; äs, mint, pl. äs büdons, a hogy parancsolja; bi, mert, minthogy; das, hogy; deno, mégis ; do, ámbár, habár; du, míg, azalatt; e (hangzó előtt ed,) és; i