Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1887

— 19 — Végzett mult. Pilöfob stb. én szerettettem vala, engem szerettek vala, poíitos, halásztak vala (es ist gefischt worden); pilöfob-la, hogy én szerettettem volna ; if pilöfoböv, ha szerettettem volna. Végzett jövü Pulöfob stb. én szerettetendettem, engem már akkor szeretni fogtak (ich werde geliebt worden sein), pugonos, akkorra már majd elfutottak, pujelobsüz, legyünk majd megvédelmeztetve ! Az igének, névszói alakjai. I. Határozatlan (főnévi alak, subsatabid.) ön; pl. löfün, szeretni, a szeretés; nolön, a tudás; vobadön, a munkásság, működés ; alöfön, épen most szeretni; ailöfön, állandóan szeretni; löföns (t. sz.) többszörösen szeretni, szerelmeskedni. Palöfön, szerettetni; pailöfön, állandóan szerettetni. Edalön, hogy megengedtem stb. Olitön, hogy világítani fogok stb. Ulivön, hogy akkorra fölszabadítottam stb. Pulonedön, akkorra meglioszszabbíttatva lenni. A határozatlan a módok jelzőit is fölveheti; pl. logönöd, nézni! (t. i. kell), löfönös, szeretni (t. i. kivánatos). Főnévileg is használtatik és pedig személyragozva. Löfobön (löfün obik, oba), az én szeretetem (az, hogy én szeretek). Löfolön (löfön olik, ola), a te szereteted (az, hogy te szeretsz). Löfomön (löfön omik, oma) az ő (férfi) szeretete, (az, hogy ő szeret). Löfofön (löfön ofik, ofa) az ő (nő) szeretete. Löfomokön (löfön okik, oka) önszeretete; az, hogy ő magamagát szereti. Löfosön (löfön ősik, osa) valaminek szerete. Löfonön (löfön onik, ona) valakinek szeretete. Löfonsön (löfön onsik, onsa) az, hogy ön vagy önök szeretnek stb. II. Célzatos határozatlan (diseiuabid). A határozatlan al (zu, umzu) elüljáróval kötve elérendő, vagy kitűzött célt jelent; pl. al mekön, hogy csináljam, -ad, stb. labob al lifön; van miből megélnem ; igy is fordittatik : mintsem, ha t. i. a megelőző mondat értelme kívánja; pl. binom tu nobik, al tifön, sokkal nemesebb, mintsem (hogy) lopjon (al binön tifel, hogy tolvaj lenne, al vedön tifel, hogy tolvajjá legyen), no lifobs al fidön, sod fidobs al lifön ; nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk. III. Az igenév (melléknévi alak, ladyekabid). Mind a cselekvő, mind a szenvedő alakban öl végzetü; pl. lügöl, gyászoló; elutöl, a ki szellőztetett ; omaföls, akik mérni fognak; palöföl, a ki szerettetik; pelöföl a ki szerettetett (szeretett); pematoföls (pematölofs, szótagcserével) 2*