Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1884
• — Gl — apródja. A Walesi bárdok. — Olvastattak: Egy udvaronc a növényvilágból. Alpok. Hunyady János. A magyar. A pogány magyarok miveltségi állapotjai. Az agg lóról és agg szamárról. Vörösmarty első ifjúsága. Agricola. Nagy Sándor és Aristoteles. Építészeti emlékek Aegyptomban. Mit értünk valódi műveltség alatt? Mikes leveleiből. A germánok erkölcsei. Gr. Kohári István. — Gyakorlatok tárgyai : Igazság, ösztön, haza, madár fogalma. Szag és illat közt levő különbség. A vihar (leirás). „Bánfiné átka" szép prózában, „Rozgonyiné" tartalmi és alaki fejtegetése. „Csonka koldus" vázlat kiegészítése. Párhuzam az egyes évszakok és az élet korai közt. ,.András és Béla" (Vörösmartytól) szép prózában (elbeszélés). Alkony, helyzeti dal. Az agg lóról és agg kutyáról szóló mese fejtegetése a morál szempontjából. — Gyakorlatok száma 10. — Szavalás. VI. oszt. Hetenkint 3 óra. „Coriolanus." 'VerlöcZy üstvän „Költészettan." IT^éej' „Rhetorika." ßzvorenyi „Irodalmi tanulmányok." Coriolanus tartalmi magyarázata mellett a dráma elmélete, főleg szerkezetének ismertetése. A retorikai műfajok, megfelelő olvasmányokkal. — írásbeli dolgozatok: Az emberi szív és a föld (hasonlítás). — Miért mondjuk a költészetet a művészetek koronájának ? (megfejtés a magyarázatban hallottaknak alapján). — Siegfried halála, (elbeszélés Uhland nyomán). — Aristippus (adoma). — Találunk-e bizonyos hasonlatosságot a görög és magyar kezdetleges történeti följegyzések között ? (megfejtés a tanultak alapján). - A derék tanuló mások becsülésére méltán számot tarthat (bizonyítás az ellentétből). — Az ember testi alkatának szemlélete elégséges arra, hogy a Teremtő bölcseségét hálaérzelmek közt magasztaljuk (bizonyítás fölrészelés által). — A hanyagság a tanulóra nézve csak vészt liozó lehet (bizonyítás bölcseleti és szónoki okkötéssel). — Egyszerű és összetett körmondatok. — A szónoki okoskodás menete Köleseynek P. .!. számára tartott védő beszédében (megfejtés). VII. OSZt. Hetenkint 3 óra. 'Verlőczy C cIstván „Költészettan." ßzyorenvi „Irodalmi tanulmányok." A költészettan rendszeres ismertetése, különös tekintettel irodalmunk kiváló termékeire. — írásbeli dolgozatok: Életünknek csak akkor vagyon becse, ha azt munkásságban töltjük (értekezés). Eötvös József „Búcsú" cimü költeményének szép- és mütani fejtegetése. „Enyingi Török Bálint nejének Torbágyra" cimü heroid tartalma. „Gyanús jó" cimü epigrammnak taglalata. Kisfaludy Károly „Budai harcjáték" cimü mondájának tartalma, szépprózában előadva. — Dorothea szavai Hermann atyjához (szabad utánzat Goethe „Hermann und Dorothea" cimli hőskölteményéből). Zrínyi Siklósnál (elbeszélés a „Zrinyiász" III. énekének alapján). Bajza „Isten hozzád" cimü költeményének szép- és mütani fejtegetése. Szabadon választott tárgyú mese. A tragikus és komikus hős bűnhődése (széptani értekezés). VIII. oszt. Hetenkint ;W>ra. ßzvorényí „Irodalmi tanulmányok." A magyar nyelv és irodalom történetének ismertetése, különös tekintettel a nyelv és nemzeti művelődés fejlődésére és a főbb irodalmi irányok megjelölésére. — írásbeli dolgozatok: Élj az idővel (elmélkedés, vonatkozással a középiskolai pálya utolsó évére). A hun birodalom feloszlása (elbeszélés a hun mondakör alapján). Mit tett Hunyadi Mátyás nemzeti művelődésünk fejlesztésére? (művelődéstörténeti értekezés). A tél és az aggkor (összehasonlító leirás). Iphigenia magánbeszéde