Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1883

A Szépről.

} T 1 ökéletességénél fogva Isten a legnagyobb szépség. Szoros érteményben véve, Istenről nem is mondhatjuk, bogy szép, mert Istenben a tulajdonság, azaz a tökéletesség a lényegtől külön nem választható; benne a lényeg és a tökély ugyanegy. Azért így mondjuk helyesen : Isten maga a legfőbb szépség, ki teremtette a szép csillagos eget, alkotta és rendezte földlinkön a bájos természetet, mely fölé ékes koronáid állította hasonmását, a föld legszebb teremtményét, az embert. Lényegénél fogva tehát Isten, a mint maga az igazság és jóság, szintúgy a legfőbb szépség. Közönséges érteményben a Szép alatt bizonyos meghatározott tulajdonságot vagy kelléket értünk, mely önállóan nem létezik, hanem kapcsolatban valamely tárggyal, a melyen jelentkezik. A Szépet, jelentkezzék az bármely tárgyon, szemlélni, felismerni és érezni képes minden ember, a ki csak néini műveltségre tett szert. Szemébe ötlik az mindenkinek; megismerteti magát figyelmeztetés, vagy értelmezés nélkül; megragadja a keblet és tárgya szerint örömre, szomorúságra, szeretetre vagy csodálkozásra indítja. A Szép természeti, vagy művészi. Ha a nagy természetben széttekintünk, fokozatos mértékben szétörnölve látjuk azon a Szépet. Szép példáid valamely cseppkő-barlang; szebb ennél a szerves életű viruló növényvilág; még szebb a szabadon mozgó és alsóbb rendű tehetségekkel felruházott állat; szebb mindezeknél, tehát az egész természet ölében legszebb az emberi test. Ugyanígy van ez a szellemi világban. Észrevesszük és érezzük a lélek szépségét, a szív nemességét, a jellem tisztaságát és szilárdságát. IIa már most az emberi testet a lélekkel összekapcsolva tekintjük, még magasabb fokü szépségben látjuk az egész embert, ennél ismét magasabban az emberi társadalmat, azután a világegyetemet. Végre, mint Istenhez hasonlók, a kinyilatkoztatott vallás és a józan ész világánál sejtjük, érezzük és látjuk a nagy Teremtő szépségét, mely a csillagos égboltozatban szintúgy, mint a szép természetben, az emberi lélek szervezetében, valamint az emberiség világtörténelmi fejlődésében gondviselésszerüleg nyilatkozik. *) Krause Frigyes: „Vorlesungen über Aesthetik" — alapján. 1*