Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1882

— 11 — hozzak némely kérdést, melyeket az emiitett évi értekezésekben vagy nem enilitettem, vagy csak fölülotesen érintettem. 1. A szülök mint nevelők gyermekeik nevelése fölött előre tanácskozzanak és valamely tervben állapodjanak meg. Legyen a terv magában véve töké' letlen, az még is jobb, mint semmi terv. A kölcsönös megállapodás kétség kivül a legjobb. De mivel a nevelésnek egységesnek kell lennie, véleniényelágozás esetében a családfőt illeti a döntő szó itt is, mint egyebekben. Minthogy azonban a férj, mint kenyérkereső, vagy távol, vagy az üzletben vau, ez esetben a fölmerüli kisebb kérdéseket intézze el maga az anya, a nagyobbakat pedig s melyek halaszthatók, tartsa föl a családfő részére, kinek az anya terjessze elő az ügyet bizalmas öszintességgel úgy, a mint van, semmit el nem vévén, sem hozzá nem adván. Föltétlenül rosszalandó pedig azon eljárás, midőn az atya távollétében az anya, a helyett, hogy a nevelési eszközöket maga alkalmazná, folyton az atyával fenyegeti a gyermeket; az atya ekként zsarnokkint tűnik föl a gyermek előtt, kitől neki csak félni vagy rettegni lehet; míg-másrészt megdől a gyermek előtt az anyai tekintély, midőn az atya távollétében mindenre fölszabadítva hiszi magát, úgymint ki tapasztalásból tudja jól, hogy a följelentést az anyától hízelgés által lealkudhatja. Épen úgy kárhoztatandó a kettős nevelés, midőn t. i. a nevelésnél mindegyik szülő saját véleményét követi és nézetét érvényesiti, tekintetbe nem vévén, vagy mi sajnosabb, ellenaknázván egyik szülő a másik eljárását. Ráillenek ily eljárásra a sz. irás ezen szavai: Elpusztúl azon ország, mely önmagával meghasonlik. 2. Vannak szegény, igen szegény szülők, kik napszámból élnek, tehát gyermekeiktől naphosszán át távol lenni kényszerülnek. Hol legalább az egyik szülő honn maradhat, ott a gyermek illetékes őrszem alatt áll; nagyobb a baj, ha kenyérkeresés végett mindkét szülőnek távoznia kell. Minthogy sem Isten, sem a társadalom lehetetlent nem kívánhat, ily esetekben a szülők nevelési kötelessége is csak a lehetőség határáig terjedhet ki. Nagyon tévednének azonban az ily szülök, ha azt vélnék, hogy a gyermekgondozás és nevelés kötelmeitől még ez esetben is teljesen fölmentvék. Ugyanis, nem csak szülői tisztüknél, de szeretetöknél fogva is kötelesek távozásuk alkalmával bármely felügyeletről gondoskodni, a gyermek-menedékházakat, kisgyermek- vagy elemi iskolákat igénybe venni, esti és reggeli, valamint, ünnep- és vasárnapi együttlétben a mulasztottakat lehetőleg pótolni, az istenfélelmet beléjök önteni, őket az imára vezetni, erkölcsileg fegyelmezni, főleg pedig életökkel nekik jó példát adni A jó példa kevés beszéd mellett többet ér, mint sok beszéd példa nélkül. Atyáink és ősatyáink egyszerűségökben kevesebbet beszéltek, de erélyök és jó példájok által annál többet tettek. A jó házi nevelés oly munka, mely által pénzt ugyan nem lehet keresni, hanem lehet annál bővebben kiérdemelni Isten és a jó gyermekek áldását! 3. Mi a szülői jó példaadást illeti, minthogy az istenfélelem és jó erkölcsi élet nem a tudományos képzettségnek, hanem a vallásos lelkületnek kifolyása, következik, hogy a gyermeknek szóval és tettel jó példát adni minden, tehát a legszegényebb és nem iskolázott szülő is köteles. Hogy mily nagy kérdés a gyermek