Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1880
10 tosságától: de legtöbb müvében emelkedett, magasan járó, a benne hirdetett nagy eszmékhez méltó. Lelkesedése magas fokán teljesen uralkodik úgy a tárgy, mint az alak felett, Ilyenkor a fenséges tartalmat a legszabatosabb alakba öltözteti. A magasztos gondolatokat egyszerű, de jellemzetes szavakba önti; s lépten-nyomon sententiosus. Ide vonatkozólag csak néhány példát engedjen az olvasó felhoznom. „Egy tavasz, nyár, ősz vagyon életünkben, Tél is egy, a mely amazok hibáit Könyezi sokszor.“ (Festettek László gráfnak.) „A ki magát más szárnyaival felemelteti, álljon, Bár Kárpát tetejére, kicsiny lesz. A ki hazájával jót tett, s a völgynek ölében Ül, az ülve is nemes ember.“ (Osehi Józsefnek.) „Sokszor dicsőség és öröm a nemes Győző hatalmát félni.“ (A királyhoz.) „Kész jobbítni magát, a ki megismeri Vétkét, sőt bizonyos már, Hogy jobb mintsem előbb vala.“ (Musámhoz.) „Hiába tapsolsz rettenetes halál! Kik érdemekkel nyertek örök nevet, Kik nem magok hasznoknak éltek, Büszke hatalmad alá nem esnek.“ (Nunkovics Gy. emlékezete.) „Nem sok embertől veszi az jutalmát Dolgos éltének, ki azoknak ir csak, Kikkel egy pályán fut iparkodása, S homloka izzad.“ „A jövendő nyom koronáz, s ha munkánk Hasznos, ő védőnk az irigy fog ellen: Bátran: ébreszd fel magadat, barátom, S nézz ki előre.“ (Majer Józsefnek.) Az itt adott példák távolról sem merítik ki Virág gondolatainak kincstárát. Midőn ihlett pillanataiban szive nemes lelkesedésétől fölemeltetve Isten hatalmának nyilvánulásairól, a hősök küzdelmeiről, az ész diadaláról, az erény dicső voltáról zeng, — igen sokszor nyílik alkalma egy-egy fenséges gondolat érzékí- tésére. 0 ez alkalmakat híven felhasználja, s igy nem csoda, hogy minduntalan örökérvényű erkölcsi tanok hangzanak ajkairól.
