Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878

— 16 — ellenszegültek és Isten ellen föllázadtak: a lázadó szellemek az örök isteni harag tárgyává lettek, és, akaratban végképen megromolván, ördögökké változtak, kiknek büntetése az örök kárhozat vagy is a pokol: mig a megpróbáltatást szerencsésen kiállott jő szellemek elvették az örök boldogságban jutalmokat és Isten örök élvezésében a mennyországot. Ez a szoros értelemben vett Isten országa. A szellemi és anyagi világot összekapcsolva és egy személybe zárva, teremtette Isten az embert. Igazságban és szentségben teremtette Isten az 1-sö emberpárt, megáldván őket, hogy szaporodjanak, töltsék be a földet és vessék azt hatalmok alá. De mivel próbaidő volt az 1-ső emberpár élete, adott Isten nekik törvényt, kimondván rajok a halálbüntetést, ha megszegik a törvényt. Első szülőink az adott törvényt megszegték, Isten igazsága szerint a törvényszegéshez csatolt büntetés érvénybe lépett: midőn végtelen irgálmasságánál fogva elklildötte Jézus Krisztusban sz. Fiát, ki, megváltván a bűntől az emberi nemet, megalapította, illetőleg visszaállította itt a földön Isten országát. A Krisztustól itt a földön alapított Isten országa tehát, a mint megelőzi az örökkévalóságát, szintúgy próbaidő és előkészület arra nézve, vájjon a boldog vagy boldogtalan örökkévalóságban legyen-e része a siron túl az embernek. Isteni szó, 111 elv egykor föl fogja támasztani a megholtakat, mondotta ki az örök jutalmat azokra nézve, kik a próbaidőt jól kiállják, e szavakban: Jöjjetek Atyám áhlottjai, bírjátok az országot, mely készíttetett számotokra a világ alkotásától fogva; és a poklot azokra nézve, kik Isten törvényét megvetik, e szavakban: Távozzatok átkozottak az örök tűzbe, mely készíttetett az ördög és angyalai számára. E szavak oly világosak, hogy azokhoz nem kell magyarázat. A földi élet tehát próbaidő és előkészület az örökkévalóságra. Ezen előkészület nem csak abban áll, hogy a bűntől tartózkodjunk, hanem, hogy lélekben megigazúlván, törekedjünk a jóra, az erényekre, mint már Sokrates is mondotta, hogy Istenhez mennél inkább hasonlókká legyünk. A csodálatos oltári szentség, melyben az ember Istennel lelkileg és testileg egyesül; Krisztus ezen szavai: Kik az Atyát szeretik, azokhoz 0 és az Atya eljönnek és nálok tartózkodni fognak sat. eléggé bizonyítják, hogy az ember czélja nem csupán a bűntől való tartózkodás, hanem a megigazulás utján a további megszentelödés, a tökéletesedés, t. i. az erények gyakorlata által a lélek nemesülése, tisztúlása, szépülése; szóval az üdvösség. Mely üdvösséget hogy biztosan munkálhassunk, adott Krisztus nekünk törvényeket és további tökéletesedés czéljából tanácsokat, kinyilatkoztatván, hogy törvényei és tanácsai nem egyebek, mint az Atyának kifejezett sz. akarata; mely törvényeket hogy megtarthassunk, adott Krisztus a szentségekben megszentelő és segítő malasztot, hogy, a mi puszta emberi erővel végre nem hajtható, az felsőbb segítség mellett az embernek lehetséges, sőt könnyű legyen. És hogy ne hiányozzék példa, melyet kövessünk, Krisztus, az Atyának másod-énje és kedveltje, adott nekünk önmagában példányképet, határozott szavakkal kimondván: Én vagyok az ut, az igazság és az élet; az ut t. i. az üdvösségre, az igazság a gyakorlatra és az élet a boldogságra ; és: Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű. És Krisztus választott ki magának tanítványokat és ezek közül apostolokat, kikben megalapította az anyaszentegyházat, elküldvén őket az egész világra,