Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878

— 29 — hajót, melyben a tengeren utazik, fölgyújtani vagy kilyukgatni igyekeznék? Nyilatkozzanak a szülök gyermekeik előtt kegyeletes tisztelettel az Anyaszentegyház fejéről, a romai pápáról; a szülök iránt való tisztelet és kegyelet feltétlen kötelesség : kevesebb tisztelet és kegyelet illeti-e meg az Anyaszentegyház fejét, az összes kath. hivek atyját? üc foglaljanak a kath. szülök a papság irányában is helyes álláspontot és helyezzék gyermekeiket is a zsenge kortól kezdve azon álláspontra, melyet fenn kijelöltem. Gondolkodjanak at. szülök az általam előterjesztett álláspont fölött és bírálják meg azt komolyan, behatólag. Minél komolyabban fogják azt tenni, annál bizonyosabban rá fognak jönni, hogy az az egyedüli helyes álláspont, s hogy józan észszel igazi kath. ember más álláspontot nem foglalhat el. A mely szülő ezt megteszi, meg vagyok győződve, az nem csak maga részt nem vesz a papság becsmérlésében, de meg sem fogja engedni, hogy, főleg gyermeke előtt, bár ki is azt büntetlenül tehesse. k) Függelékül legyen szabad valamit még fölemlítenem. Ha szemeinket körül hordjuk, találunk az életben örömöt — gyéren, szenvedést mindenütt — bőven. Elkezdve az önfentartási küzdelmektől, látunk mindenütt nélkülözést, nyomort, ínséget, testi megfogyatkozást és sok betegséget; azután számtalan lelki bajt, töprenkedést, hányattatást, bút, kínos fájdalmat és gyötrelmet. Minthogy a földi élet bajainak minden ember alá van vetve, sőt azok közt válik meg az élettől : készítse el a gondos szülő szeretett gyermekét azokra már csak azért is, hogy a gyermek meg ne legyen általok lepetve, hanem tájékozva, hogy igy cllcnökben állást foglalhasson és tölök lehetőleg védve legyen. Mi a testi bajokat illeti, minthogy a megedzett test kevesbbé van azoknak alá vetve, ovakodjék a szülő, nehogy gyermekét elkényeztesse ; ellenkezőleg fordítson figyelmet a test megedzésére és a tagok gondozására. Hogy csak egyet említsek föl, a gyermek fogainak elhanyagolása, midőn később a fájdalom oda befészkelte magát és a fogak elporhadnak vagy kihullanak: nem boszúlja-e meg magát rettenetesen? Ugyanez álla lelki fájdalmakra nézve. Edzeni kell azok ellenében is a gyermeket, részint, hogy mélyre ne hassanak; részint, ha bekövetkeztek, türelemmel viseltessenek. Mindenek előtt tájékozza az okos szülő gyermekét a földi bajok eredetére nézve 1-ör, hogy az eredeti bün helyezte az emberi nemet azon állapotba, a melyben van; 2-or, hogy a személyesen elkövetett bűnök még szaporítják a földi bajokat, részint a közvetctlenül okozott rossz következmények által, részint a felülről alá bocsájtott büntetések által; mert, a mely mértékkel mér az ember Istennek és embertársainak, azon mértékkel méretik neki vissza. De bocsájtatnak az emberre betegségek a kegyes Gondviselés utján, midőn épen azok által oly bajoknak vétetik eleje, melyek súlyosabbak lettek volna a betegségnél; majd ismét azért bocsájt Isten betegséget az emberre, hogy, a betegség közt magába szállván, javúljon, tisztúljon, türelmet tanúljon, szelídüljön, alázatos legyen, az erényekre vezettessék, tökéletesedjék. A ki a földi bajok eredetére nézve tájékozva van, az 1-ör nem lepetik meg általok, minthogy figyelme föl van híva irányokban; 2-or talál a bajok magyarázatában magának megnyugvást. IIa a gyermek e tájékozás mellett meghallja szülőitől, mily érdem és nemeslelküség türelemmel viselni a betegséget és a lelki fájdalmakat; vagy, ha azon fölül lát türelmes betegtől jó példát: betegség /