Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878
— 25 — és sértőleg válaszoljon. Több baj van e tekintetben a íi-, mint a nőgyermekkel, ki természeténél fogva szelidehb; azért szerencsés azon család, hol a figyermek mellett leány is van, kinek szelíd természete mérséklőleg hat a figyermek érczes természetére. De ha nem volna a családban leánygyermek, ott van a szelíd anyai sziv mintaképe és az édesen vonzó anya oktató szava; ez nem téveszti cl hr.tását a figyermekre, ha, mint b) pont alatt előadtam, a szerető anya föltétlen bizalom utján magához csatolta és egészen hatalmába kerítette gyermekét. — Mi pedig az alázatosságot illeti, minthogy ezen erény minden erény közt legmélyebbre hat cs a ker. embert egész az önátadásig igénybe veszi, arra csak fokozatosan lehet a szülőnek a gyermeket vezetni, főleg korunkban, midőn önkényileg rendelkezni és saját én-jét mindenütt előtérbe tolni akarja majd mindenki, önmegadólag pedig engedelmeskedni, kevés kivétellel, nem akar senki. Kezdje meg a szülő gyermekénél e nehéz munkát azzal, hogy szoktassa azt föltétlen engedelmességre. A ki engedelmeskedik, az enged; az alázatos szívünek pedig engedni kell egész az önátadásig. Nevelje továbbá a szülő gyermekét lehetőleg igénytelenné; mennél több igényt táplál valaki magában, annál kevesbbé lehet alázatos. Nevelje azután gyermekét szerénynyé, t. i. hogy még azokban se legyen merész vagy nyakas követelő, mik öt megilletik, hanem mérsékelt, tartózkodó. A szerénységnek gyönyörű példáival lehet találkozni néha a családi életben, midőn például az ételkiosztásnál a szerény gyermek tud várni, mig a sor rá kerül; vagy mi több, ha hibából mellőztetett, önfelcdöleg bír hallgatni. íme, erre rávezetheti a szülő gyermekét egészen természetes uton, lehetőleg kevés igényhez szoktatván a gyermeket és a szerénység előnyeit előtte folytonosan kiemelvén. Mi azután a ker. alázatosságot tüzetesen illeti, itt már be kell a szülőnek kissé mélyedni a kereszténység szellemébe, és a Teremtő mérhetetlen nagyságával, hatalmával, bölcseségével és szentségével az emberi parányiságot, korlátoltságot és gyarlóságot összehasonlítván, valamint Krisztusnak, az Istenembernek, egész a kereszthalál gyalázatáig terjedő inély alázatosságát elmélkedés tárgyává tevén: kell a gyermeknek jelölni és ajánlani az alázatosság nagy erényét, mint olyant, mely a képzelt magasságból a valódi, igaz alapra állítja az embert, és azon mértékben, a melyben eljutni bir a teljes lemondásig és önátadásig, vivja ki magának Isten előtt a valódi nagyságot, a kimondott isteni szó szerint: Aki közületek jobban megalázza magát, az nagyobb lesz mennyek országában ! h) Mi a sziv tisztaságát illeti, isteni Üdvözítőnk erre nézve mondotta: Boldogok a tiszta szivüek, mert ők meglátják Istent. Vájjon testi szemekkelV Nem; a tiszta szivü ker. ember a Szt. Lélek Isten temploma; mennél tisztább a szív, annál alkalmasabb, hogy Istent magába fogadja ; annál inkább elközeledik hozzá és lelkileg érezhetőbben foglalja le a kitisztult szivet Isten. Sz. Pál apostol, az 1-ső ker. családokhoz irván, mondja: „Testvérek! a mi igaz, a mi szemérmetes, a mi igazságos és szent, a mi a jó hírnévnek megfelel, arra törekedjetek. Mindennemű tisztátalanság pedig vagy ocsmányság, és ledér beszédek elő se forduljanak köztetek, mint illik szentekhez." A mely ker. kath. család az apostol ezen szavai szerint rendezi be házi életét, azon családban hallgat a gyermekben a nemi ösztön. Legyenek tehát rajta a ker. kath. szülők, hogy gyermekeikben a sziv ártatlansága 4 /