Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1878

f — 26 — megőriztessék. Sok gyermeket rontott meg már véglegesen, vagy temetett el a fajtalanság. Vigyázzanak a szülök a cselédekre, azután azon társaságra, melvlyel érintkeznek gyermekeik. Romlott környezet megrontja a legjobb erkölcsököt is. Aranszájú sz. János ide vágólag mondja: „Semmit se vegyetek, ó szülök! annyira szivetekre, minthogy gyermekeiteket a szüzességben és szeméremben megtartsátok. Bánjatok Isten élő templomaival — gyermekeitekkel — ép oly óvatosan, mint házaitokkal. Ti folytonosan intitek szolgáitokat és béreseiteket, hogy a gyertyával óvatosan bánjanak, nehogy egy szikratűz elszóródjék, és ez által az egész ház lángba boruljon. Intsétek őket arra is, nehogy neveletlen beszédek, fajtalan énekek és szemtelen taglejtések által a még ártatlan fiú vagy leány szivébe egy szikrát elszórjanak, mely Isten házát lángba borítaná." Vannak a társadalom minden rétegében jó családok, nem rangra, állásra vagy vagyonra nézve, hanem ker. érteményben, t. i. tiszta életű családok; vannak számosabban, mint azt a rossz nyelvek pöngetik. Hanem azért tagadhatatlan, hogy emancipált korunkban e tekintetben rosszul állunk. Annál nagyobb gonddal és óvatossággal kell a kath. szülőknek őrködniök gyermekeik ártatlansága fölött, minthogy igen jól tudják, hogy itt egy hibás lépés mindent elronthat. A malomkerék sok embert tört már össze, pedig csak a ruhaszegélynél ragadta meg őket; ámde annál fogva besodorta és összezúzta őket. Vagy talán e bűn nem von maga után kárhozatot? De hiszen épen idevágólag mondja sz. Pál apostol: A fajtalanok és házasságtörők nem fogják birni Isten országát. A szülők tudják, hogy a gyermeknek nem jó a tűzzel játszani; alkalmazzák a szülők a tűztől való ovatosságot gyermekeiknél a nemi ösztönre, mely, ha egyszer kigyulad, a tapasztalás szerint el többé alig oltható. Minden erény közt legtündöklőbb a szűzi tisztaság: legyenek rajta a szülök, hogy e tündöklő gyémánt tiszta vize gyermekeiknél ne csak a testben meg ne zavartassák, hanem sértetlenül benn ragyogjon a lélekben is. Ily gyermekekkel birni a szülőkre nézve a mint nagy becsület — emberek előtt, szintúgy nagy érdem Isten előtt! i) Vezesse be a ker. kath. anya gyermekét a vallásos élet gyakorlatába, d) alatt szólottam már az ima betanításáról és a kis gyermek iniádkoztatásáról; de ez inkább a kezdetre és a házi körben végzendő áhítatra vonatkozott. Jelenleg tovább megyek. Vigye magával a ker. anya gyermekét, még mielőtt az iskolába járna, a templomba és halk hangon pár szóval ismertesse meg vele Isten házát. Azután, vigye el a gyermeket, ha iskolába jár is, szünnapok alatt ünnep- és vasárnapokon a templomba, előadván neki, hogy ez ker. kötelesség, mert az Anyaszentegyház parancsolja. A gyermek megtanúlja ugyan az iskolában az Anyaszentegyház öt parancsolatát, de vajmi gyakran csak úgy, mint egyéb leczkét; ha anyja szájából hallja ezt, jobban szivébe fogadja. Ha a gyermek az isteni tiszteletben restelkedik, mondja neki: Édes gyermekem, a mint mi tiszteljük Istent, úgy látogat meg minket Isten! Meghallja ugyan ezt is a gyermek hittanárától az iskolában, de édes anyja szava mélyebbre hat nála, mint minden más szó. Vigye el gyermekét alkalmilag egyéb vallásájtatosságra is; ahová az anya megy, oda szívesen megy a gyermek, főleg, ha anyai édes hang hívja őt. Mi pedig a ker. kath. hitélet ama hatalmas tényezőjét illeti, t. i. a törödelem és az oltári