Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

— 45 — latkoztatás általában; a kinyilatkoztatás forrása és istenisége; a katli. egyház istenisége, hármas hivatala és ezek teljesítésérc nyert természetfölötti képessége. Vincze Ambró. Latin nyelv. Het. 6 óra. Nyelvtani és irálytani szóbeli gyakorlatok mellett olvastattak: Cicero: Cato- és Laeliusa, továbbá Ovid. Metamorphosisából: De Niobe liberorumque interitu. lib. VI. 146—312; de Baucide et Philemone. lib. VIII. 611—224; de Orpheo a Thraciis mulieribus discerpto, lib. XI. 1—84; de Cygno in avem converso, lib. XII. 89—145; de Aiacis et Ulixis certamine, lib. XIII. 1—398; de Hecuba in canem transformata, lib. XIII. 399—575. Galateae narratio de Aci in fluvium transformato. lib. XIII. 750—897; fabula de Pico et de canente Nympha, lib. XIV. 320—434; fabula de Vertumno et Pomona, lib. XIV. 623—670. Tankönyvek: M. T. Cic. Laelius de amicitia. Dr. Heinrich; M. T. Cic. Cato Maior de Senectute. Dr. Heinrich; P. Ovidius Naso. MetamorphosRudolphus Merkelius. Hetenkint egy Írásbeli dolgozat. Vincze Ambró. Görög nyelv. Het. 5 óra. Tankönyvek: Curtius-Kiss nyelvtana és Schenkl-Kiss elemi olvasókönyve. Tananyag: az alaktan a [•>. t végzetü igékkel a a rendhagyó igékig; a szabályoknak megfelelő gyakorlatok. Mesék: a róka és a szőlőtő; a legyek; az öreg és a halál, a páva és a csóka; a ludak és a darvak, a farkas és a juhászok; a szamár és a róka, a földműves és fiai; a fülemüle és az ölyv; az öreg és fiai; az ökörhajtó és Herakles; a szarvas a tónál; a róka és a favágó; a katona és lova; a beteg oroszlán. Továbbá apróbb elbeszélésekés epigrammok, végre a nagyobb olvasmányokból: Gyges, az ifjabbik Kyros; a mezei élet dicsérete; a rend a munkásság lelke. Két hetenkint egy írásbeli dolgozat. Vincze Ambró. Magyar nyelv. Het. 3 óra. Tankönyvek: Maczke V. költészettana s Szvorényi J., Irodalmi tanulmányok. Tananyag: A külvilág költészete. Leíró költészet. Elbeszélő költészet: tiszta elbeszélő nagy és kis fajok; vegyes elbeszélő fajok: oktató, leíró s dalos elbeszélők. Minden műfajra több-kevesebb jeles mű fejtegetése. — Isk. irásb. dolgozatok : Néhány ütemes versszak képletének meghatározása. — Fáy A. „A szerénység" cz. apologjának fejtegetése. — Petőfi S., „A ledőlt szobor cz. allegóriájának magyarázata. Az ősz. Lcirás. — Leonidas halála s jellemzése. — Kőpénz. Monda. — Miben egyeznek meg egymással s miben különböznek egymástól a rege és novella? — Arany J. „A fülemüle" cz. költeményének tartalmi s alaki ismertetése. — Hogy alkalmazza Zrínyi a machinát? — „Zalán futása" bevezetésének széptani taglalata. — Árpád és Zalán. — Zalán futása X. én. 187—286 vv. fejtegetése, s a két nagyobb szabású hasonlat bírálata. — Hőskölteményi és regényi jellem. Párhuzam. — Miben különböznek egymástól a románcz és regekép ? Megfejtés példákban. — Arany J. „V. László" cz. balladájának széptani fejtegetése. Két részben. Kassuba Domokos.