Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

— 15 rabjává teszi. Sok jó tanuló lett már roszszá, mert, a mulatságoknak határt nem vetvén, azokat nélkülözni többé nem birta. Ekkor persze a komolyabb tanulmány többé nem izlik. 3. Vannak szórakozások, melyek magokban véve ártalmatlanok, de ártalmasakká lehetnek majd az által, hogy szenvedélylyé növik ki magokat; majd pedig, mert, az ártatlanság határain túl menvén, ballépésekre, katasztrófára vezetnek. Ügyeljenek föl a szülök és a szenvedélylyé fajuló szórakozást okos mérséklettel állítsák meg; hol pedig az ártatlanság forog veszélyben, előrelátó tapintatossággal őrangyalkint előzzék meg vagv hárítsák el a bajt. Ha valahol, itt szükséges, hogy a szülők tapasztaltsága és ovatossága pótolja ki a gyermek tapasztalanságát és tájékozatlanságát. 4. Az iskolai törvények szigorúan tiltják a pénzre való kártyázást, korhely czimboráskodást, gyanús vagy rossz társaságokat. Az iskolai hatóság, jól tudván, hogy az említett tiltott dolgok a tanuló ifjúra csak oly veszélyesek, mint gyermekre nézve a roncsoló toroklob, ereje szerint megtesz mindent, hogy a tiltó törvénynek érvényt szerezzen; ámde bizonyos mesterségek titokban űzetnek és a hatóság figyelmét kikerülik. Minthogy az iskolák sikere akkor biztos, ha a szülők az iskolával közreműködnek, ha valamiben, akkor ebben a szülők saját érdekeiknél fogva nagy segítségére lehetnek az iskolai hatóságnak. Az iskolai hatóságnak több száz tanulóra kell fölügyelni, a szülőnek egy-két gyermekre. Ügyeljenek föl tehát gondosan, kikkel társalognak és hová járnak gyermekeik. S ha a fenn említett czimekben valamit tapasztalnának, tegyenek oly ellenőrző intézkedéseket, mint ha ragályos testi betegség forogna fenn, melytől minden módon meg kell menteni gyermekeiket. 5. Némely, főleg vidéki szülök, tanuló gyermekeiknek szórakozásra naponkint, hetenkint vagy hónaponkint bizonyos pénzösszeget szoktak kézbesíteni. Recreatio-pénz tanulónak vagy azért adatik, hogy apró költekezések mellett az ifjú a költő-pénz egy részét takarékpénztárba tegye, hogy ez uton megtanuljon bánni a pénzzel; ez esetben az ellenőrködés nincs egészen kizárva, mert a megtakarított összeg nyújt alkalmat a tájékozásra; vagy a recreatio-pénz tisztán szórakozásra adatik, hogy t. i. a jó tanuló annál nagyobb kedvvel folytassa tanulmányait, a rossz tanuló pedig kedvet kapjon a tanulásra. Részemről rossz tanuló fiamnak recreatió-pénzt csak Ígérnék, de nem adnék, mig magát meg nem javította. Mi pedig a jó tanuló ifjút illeti, habár előttem a jó tanuló, úgy szólván, tisztelet tárgya és épen nem ütődném meg, ha látnám, hogy a jó tanuló gyermeket a szülök tenyerükön hordják: de még jó tanuló fiamnak sem adnék pénzt a nélkül, hogy legalább egyik szemmel utána ne néznék, mire fordítja azt gyermekem. Még a felnőtt és megedzett tanulók közül is nem egyet üt ki sodrából a koronkint ltezéhez juttatott pénzfölösleg; mi pedig a kisebbeket illeti, volt reá több példa, hogy kis iskolás tanulók a hazulról érkezett recreatio-pénz folytán oly furcsaságra vetemedtek, melyet itt leirni nem lehet, s melyre semmi más, mint a pénzfölösleg ragadhatta őket.