Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1877

— 16 — Farkasnak berket mutatni, Katát tánezra nógatni sat. nem szükséges! Occasio facit furem.. Minthogy a pénznek és az általa kínálkozó alkalomnak nem csak számos tanuló iljü, hanem felnőtt, elvekben már megállapodott férfiú is lett áldozata, igen kérem a t. szülőket, fogadják el és tartsák elvül azt, hogy tanuló gyermekeik kezére ellenőrzés nélkül ne bízzanak pénzfölösleget. Különben, oly napokat élünk, hogy a szülők a pénzt teljességgel nem szórhatják. Ha tehát a szülők a gyermeket minden szükségessel ellátták; ha úgy intézkedtek, hogy egyes megnevezett szórakozási czélokra megkapják a szükséges összeget: akkor minek a gyermek kezében a pénzfölösleg? Jó házi nevelés, a takarékos szülők jó példája majd csak megtanítják a tanuló ifjút takarékosságra. Nevezetes, hogy a szegény sorsú tanulók recreatio-pénz nélkül is jól megállanak és teljesítik tanulói kötelességeiket; adósságot csak is önfentartásuk miatt csinálnak és azt rendesen törlesztik: mig vagyonos szülők gyermekei közül sokan, kik pedig pénzösszeggel rendelkeznek, adósságokat csinálnak, de azok törlesztésére nem gondolnak; mely adósságokat, ha a szülők ki nem fizetnek: baj ; és ha kifizetnek? Nagyobb baj VI. Á gyermek mint tényező az iskolák sikerére nézve. Az értekezés előszavában az iskoláztatásra nézve elmondottam, hogy lélektani megfigyelés szerint a megszületett figyermekek legnagyobb része bir annyi észtehetséggel, a mennyi a közép, sőt magasabb iskolákra szükséges; tehát, hogy legtöbb ifjú sikerrel végezheti az iskolákat, kellőleg kiképezheti magát valamely életpályára, ha hiba nem követtetik el az eljárásban. De mivel tényleg sok hiba követtetik el, minek folytán tehetséggel bíró tanulók is elüttetnek a további iskoláztatástól: a helyes eljárás eszközlése és a hiba elkerülhetése czéljából az értekezés I-ső számában a gyermeket új órához hasonlítottam, melyet, hogy használható legyen, az órásnak szabályoznia kell. Azután röviden előadtam, jó házi nevelés által hogyan szabályozható a gyermek. Az értekezés II. III. pontjában elmondtam, hogyan működjék közre a szülő az iskolával, némi munkássághoz szoktatván és előkészítvén a gyermeket, mielőtt az iskolába beadja; mint nézzen utána, ellenőrizze, a midőn már a gyermek iskolába jár, hogy, a szakadatlan játéktól őt lassankint elvonván, a kötelesség teljesítésében hüvé és serénynyé tegye. Végre, az értekezés IV. és V. pontjában szólottam az iskolai előadások látogatása fontosságáról és a tanuló iljú szórakozásáról. Szóval, elmondottam rövid foglalatban, mit tegyenek és kerüljenek a szülők, hogy gyermekeikre nézve az iskolák sikere lehetőleg biztosíttassék. Következik, hogy szóljak a gyermekről, mint a sikeres iskoláztatás máso-