Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876
5 csétlen gyermek az életen át egész a sírig, néha épen e miatt a kora sírig? De legyen ennyi elég arra nézve, mielőtt a gyermek fogantatnék és megszületnék. A gyermek élete nem a születésnél kezdődik. Az ember a fogantatásban képződik, a képződményt az anyaméh érleli meg. Midőn a szülő- és a gyermekről értekezem, nem hagyhattam szó nélkül a gyermek előéletére vonatkozó szülői kötelességeket; fölemlítettem azokat figyelmeztetésül már csak azért is, mert vannak igazságok, melyeket épen úgy nem lehet eléggé hirdetni, mint napjainkban ezen erkölcsi intelmet: Ne csald meg embertársodat! II. A megszületett gyermek. A „Periodico Para Todos“ spanyol lap az 1876-ik évi 29-ik számában „La mortandad de la infancia“ czimü czikkében a következőkről értesít: „Statistikai adatok szerint Madridban az utolsó évtized alatt százezer kis gyermek halt el, tehát évenkint tízezer; ugyanazon idő alatt egész Spanyolországban három millió, tehát évenkint háromszázezer. A gyermekhalálozás e megdöbbentő nagy száma fölkeltette a hatóságok figyelmét, az orvosok utasítva lőnek a baj okainak kutatására és földerítésére. A kutatás eredménye meglepett. Szerinte a nagy gyermekhalálozás oka nem járványos betegség volt, hanem nyomor és a szülői elha- nyagulás; „la miseria y el abandono“. Szerencsétlen Spanyolország! A gazdag amerikai gyarmatok kizsákmányolása közt megszokta az úrhatnámságot és ezzel a semmittevést, tunyaságot, mely tönkre juttat nemzetet szintúgy mint családot. A fegyelmetlenség, pártoskodás és folytonos testvérgyilkoló polgárháború fölemészti Spanyolország életerejét és állami létét; egykor első rangú hatalom, ma számba sem vétetik. Mintha nem is spanyolok laknák e szép országot, hanem a népvándorlásból liátramaradt és magokat egyes tartományokba befészkelt, félmíívelt pusztító csordák. Spanyolország nincs túlnépesedve, s ime az aránylag gyéren lakott országban a nyomor ütött tanyát, hogy kapcsolatban a szülői gondatlansággal egy évtized alatt elemészszen három millió kis gyermeket. Csakugyan, lehetnek nemzetek is öngyilkosok! Az idézett spanyol lap így folytatja tovább tudósítását: „Az ezen évtized alatt meg nem halt gyermekek közöl ssámosan hibás testüek, gyengék, rútak, a munkára képtelenek, kik Madrid utczáin botorkálván, tengik át a nyomorú élelet a kora sírig, midőn pedig életerőre juthattak és boldogul élhettek volna, ha gyermek - ségök első éveiben nem hiányzottak volna részökre az ápoló kezek.“ Az úrhatnámságból származik a dologkerülés, ebből a nyomor, melylyel, mint Spanyolország példája is mutatja, karöltve szokott járni a vétkes gondatlanság, a saját gyermeke ápolásával és életével sem törődő szülői gondatlanság. Ezek a gyermekállapotok Spanyolországban! Mi Magyarországot illeti, a vidéki gyermekhalálozásról statistikai adatok nincsenek kezemnél; de előttem fekszik a buda-pesti statistikai kimutatás, mely igen szomorú képet nyújt a magyar fővárosban elöfor- dúlt számos gyermekhalálozásról. Azon fatalistikus nézet uralkodik sok szülőnél, mintha a természet rendje szerint történnék, hogy a megszületett gyermekek fele szükségképen meghaljon. Pedig ápolják csak a szülök a kis gyermeket czélsze- rüen; erősítsék meg kissé, hogy midőn a betegség beköszönt, bírjanak már a gyermekek némi erővel az ellenállásra: bizonnyára nem fognak adózni a halálnak oly magas gyermekélet-perczenttel. Mi pedig élő gyermekeinket illeti, ha annyira még nem vagyunk, mint a spanyol lap szerint a madridi gyermekek, de hogy satnyulunk, hogy a mai tanuló ifjúság nem olyan, mint az 1848. előtti, az bizonyos. A ki ebben kételkedik, ám rövid és gyors tudomásvétel végett álljon az iskolakijárások wlé: bizonnyára köny- nyen megszámlálhatja azon gyermekeket és ifjakat, kik a rózsás arczban, gömbölded és pozsgás tagokban bírják még az erőteljes és virágzó gyermek- vagy ifjúkor jellegét. Megállj! Kiáltják közbe a szülők, vannak tornacsarnokaink. A magas kormány kötelező tantárgygyá tette az iskolákban a testgyakorlatot, majd másképen lesz ezután minden! Jól van drága Szülök! ti a tornacsarnokra hivatkoztok ; elfogadom az új tényezőt és tárgyalni fogom a tornacsarnokot, hogy annak szükségességéről még- inkább meggyőződjetek. Hanem midőn ezt megtettem, engedjétek meg, hogy pár komoly kérdést tehessek hozzátok. III. A tornacsarnok. Ha körültekintünk, tapasztaljuk, hogy napjainkban majd minden iskola mellett tornacsarnok emelkedik. Tekintvén, hogy ezen csarnokok, legyenek államiak , községiek vagy magánosok, tetemes pénzbe
