Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876
21 maga a gondviselő Isten: Haj szálaitok is megvannak számlálva, Bizonnyára, a Ki számba veszi az ember hajszálait, Az számban tartja az egész embert. Csak hinni és bizni kell Benne és a Gondviselést, teremtmé- nyi hódolat közt, ima utján igénybe venni. Nincs távol Isten tölünk, Benne vagyunk, élünk és mozgunk! Más a gondviselés eljárása az égi testeknél, más az embernél; az égi testeket ráhelyezte pályájokra, hogy attól hajszálnyira se távozzanak: az embernek szellemi tehetségeket adott, hogy azok erejével tegye meg azt, a mit bír; a mit pedig meg nem tehet, annak eszközlésére folyamodjék Ahhoz, a Ki tud és tehet mindent. A szülő ápolván és nevelvén gyermekét, a választandó életpályára nézve tegyen meg mindent, mit emberileg tenni lehet; de mert gyermeke jövőjéről van szó, a jövőbe pedig embernek belátni nem lehet: ima utján vegye és gyermeke által is vetesse igénybe a Gondviselést, úgymint, mely számban tartja a gyermek hajszálait is. A mit a szülő gyermeke életpályájára nézve a józan ész ereje által megtehet, az körülbelül a következőkben központosítható: 1-ör A figyermek irás, olvasás és a legszükségesebb alapismeretek megszerezhetése végett beadatik az elemi iskolákba. Minthogy a figyermek minden pályára képezhető és lehet alkalmas, figyelje meg a szülő az elemi tanfolyam alatt a gyermek szellemi képességét, munka kedvét és akarati kitartását. Ha a gyermek tehetségnél küíi, ha nem tanúsít munkakedvet és a tanulásban szorgalmat: ne erőtessék nem csak a szegény, de a tehetősebb szülök sem, hogy a gyermek a középtanodába föllépjen. Ily erőltetések mellett, míg a szülök egyrészt haszontalanul költekeznek, másrészt éveket vesztenek, melyeket, ha a gyermeket hozzá illő pályára adták volna, sikeresen fölhasználhattak volna a hozzá illő szakban való kiképeztetésre. Volt esetem, midőn uriházból származott kis fiú képtelennek mutatta magát már első évben a gymnasiumi tanfolyamra. A gyermek, a mellett, hogy nem tanúit, oly levert volt, mintha száz mázsa nehezedett volna rá: azonfülül izgatott és indulatos volt. Az anya tanácsot kért tőlem és az adott tanács szerint kereskedésre adta a gyermeket. S ime, mintha börtönből szabadúlt volna ki, szófogadó, tanulékony, jó kedvű lett a gyermek. Erőltetés esetében az ily gyermek többszörös javítás vagy ismétlés folytán elvégez ugyan néhány osztályt, de a felsőbb osztályokban megakad. A költségek megtétettek, az idő elveszett, de az ifjú semmi életpályára sem nyert képesítést. A mi legroszabb, felnőtt és nem tudományos életpályára lépni többé nem akar, mit fiatalabb korában szívesen megtett volna. Betekintett a magasabb művelődés csarnokába, és, mert ott helyt állani képes nem volt, visszalépett, magával vivén az életelégedetlenséget, De ha sikerült is az ily ifjút bizonyos utakon az iskolákon áthurczúlni, nem nyertek ez által a szülök semmit; a nem képzett itjú csak terhére, szégyenére válik azon életpályájának, a melyre a szülök protectio utján rásegítették, midőn pedig hozzá illő életpályáján becsülettel megállhatott és működhetett volna. Mintáúl szolgál nekünk Anglia és Francziaország. Mindkét ország nagyban műveli a tudományt, de még nagyobban az ipart. Ott nem csak azok adják magokat iparra, kik a középtanodában nem boldogúltak, hanem jeles tehetségű, vagyonos családbeli ifjak, mert nálok az ipar nem szégyen. Innét majd kimeríthetetlen gazdagsága mindkét országnak. 2- or. Azon gyermekeknél, kik előmenetelt tanúsítván, középtanodába adattak, a választandó életpályára nézve legyenek a szülök óvatosak. Ha gyermekök nyilatkozik, vizsgálják meg, nem pillanatnyi fölhevülés, szemkáprázás, rábeszélés szülte-e gyermekükben az elhatározást. Ha az elhatározás nem volt pillanat szüleménye, ha a gyermek a mellett megmarad, vizsgálják meg az okos szülök, nem alkalmatlan-e a gyermek akár testi gyönge alkat, akár egyéb indok miatt a választott életpályára. Ha alkalmatlannak találnák arra a gyermeket, fölvilágosítás, meggyőződés utján hassanak oda, hogy a gyermek a választott életpályától önkényt elálljon; ha a gyermek ezt nem tenné — ritka eset! — határozzanak a szülök. Ha az ifjú nem nyilatkozik, szólítsák föl alkalmilag erre őt a szülök; ha ekkor sem választ a gyermek pályát, vagy annak választását a szülőkre bizza : vizsgálják meg a szülök az ifjú tehetségét, hajlamát és képzettségét és nem hiúság-, nem melléktekintetböl, hanem gyermekök sz. érdekéből válaszszanak a szülök alkalmas életpályát. 3- or Midőn az életpálya meg van már választva, óvakodjanak a szülök, rokonok vagy jó barátok azon nagy hibától, mely tudatlanságból talán vagy hízelgésből vajmi gyakran elkövettetik, példáúl: az ifjú papi pályát választott; a helyett, hogy a szülök beszélnének a papi pálya magasztos hivatásáról, a papi élet kellékeiről, tehát azon önmegtagadásról, melyet szükségképen kell gyakorolnia annak, a ki jó pap és az oltárnak méltó szolgája akar lenni; a helyett, hogy az ifjút erre előkészítenék, jövödelmező állásokat emlegetnek a tapasztalatlan gyermek előtt és nem egyszer vetik el