Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876

22 —

az elégedetlenség magvát akkor, ha az így előidézett gyermekálmak nagyon visszamaradnak a valótól. Ez annyit tesz, mint arra biztatni a gyermeket: lutrizz fiam, neked nyerned kell! És az ifjú el is lutrizza elégültségét, midőn a várva várt ternó helyett valamely szerény ámbót sikerült nyernie. A természet kevéssel megelékszik, és az embér boldogul megnyugszik, ha nem töltetik el igényekkel. A boldogság nem csillogó magas állásokban, sem gazdagságban, hanem az elé- gültségben áll. Ugyanígy van ez az ügyvédi, tanári, gazdatiszti sat. állásokkal. Ha a szülő a helyett, hogy azt hangoztatná folytonosan: Lépj fiam bár minő pá lyára, légy böcsületes ember; ha e helyett oly igényekkel tölti el gyermeke szivét, melyeket a véletlen szerencse igen, de az élet valósítani nem szokott: midőn a fiatal ember várakozásában csalódva látja magát, hogy igényeit betöltse, oly eszközükhez is hozzá nyúí, melyek nem becsületesek!

4-er Ha a gyermek valamely életpályán már helyt foglalt, támogassák a tapasztalt szülök jó tanácscsal a kezdet nehézségeivel küzdő ifjút, bátorítsák öt és buzdítsák a kitartásra. A ut, mig járatlan, kellemetlen. Az életpályát kezdő ifjú még szokatlan, járatlan utakon jár, melyek telvék nem ritkán göröngyökkel, tövisekkel. Minden kezdet nehéz. Ha a szülők észrevennék még is, hogy a választott életpálya teljesen nem gyermekűkhez való: félre a hiúsággal, önérdek- és mellék tekintetekkel, midőn még nem késő, el kell hagyatni vele a pályát és hozzáillőt választani; de ha ezen eset nem áll be, legyeinek rajta a szülök, hogy a mint csak komoly megfontolással egyeztek be az életpálya választásába: úgy e már egyszer megválasztott életpályát az ifjú könnyelműen el ne hagyja. Az életpálya többszörös vagy könnyelmű változtatása a mint állhatatlanságra mutat, szintúgy szerencsét vagy áldást hozni nem szokott.

f

Áttérek a leánygyermekre.

A nőt a Teremtő a férfiú segítségére alkotta, hogy, mig a férj az életeszközök után lát, azalatt a nő a házi szükségekről gondoskodjék, takarékos gazdálkodás által a megélhetést közvetítse; majd családanyává, a leendő gyermekek közvetlen ápolójává, gyengéd nevelőjévé váljék. Mire nézve:

1-ör. A házi kör lévén a leánygyermek jövendőbeli foglalkozási tere, nevelje őt az anya háziassá; szoktassa és kedve ltesse meg vele a házi kört annyira, hogy távozzék el bár rövidke időre a házból, haza kívánkozzék s ott érezze magát legjobban. — Midőn a koronaörököst, ki pedig mint egykori uralkodó legfőbb

hadúrrá leszen, a katonapályára viszik, szokás öt a legalsóbbtól kezdve keresztül vinni minden álláson. Tegyen az anya szintúgy leányával. Még ha vagyonos is, vigye keresztül leányát a házi teendők mindegyikén, azokon is, melyeket különben nöcseléd szokott végezni. Az élet esélyei külömbözök, a gazdagból lehet szegény, s ha egykor netalán úgy alakúinának a viszonyok, hogy nem tarthatna cselédet, el fogja végezhetni a teendőket a nélkül, hogy e miatt boldogtalannak érezné magát. Hiszen megtanúlta, gyakorolta azt már előbb. Azonfö- lül cseléd nincs mindig kéznél. Ez esetben alkalmilag fölszolgálhat szülőinek és önmagának a nélkül, hogy nagyokat sóhajtozzék.

2- or. Képezze, mennyire lehet, maga az anya és képeztesse ki leányát női iskolában elmére, szívre, akaratra, hit-erkölcsi tekintetben szintúgy, mint a női kézmunkákat illetőleg. Képeztethetö a leánygyermek szakilag is valamely életpályára. — Vezesse be öt az anya gyakorlatilag a gazdaasszonyi teendőkbe. Ám tanúljon és tudjon a leánygyermek készíteni finom női munkákat, ez ékesíteni fogja öt, de csak akkor, ha azok mellett tudja és begyakorolja a konyha és a gazdaasszony teendőit is. — Midőn az anya a gyöngéd nőiességet fejleszti leányában, meg ne feledkezzék, hogy leányának, mint jövendőbeli anyának erős, edzett testre van szüksége, hogy erős gyermekeket szüljön, hogy erőteljes tejjel táplálhassa azokat, hogy egy-két gyermekszülés össze ne zúzza öt, hogy sokáig virágozzék. Ügyeljenek erre főleg a városi anyák! Egykor falusi leányok áru- czikkeket vivén Pestre, találkoztak vékony derekú, vézna, halvány pesti kisasszonyokkal. Az erőteljes falusiak meglepetve kiáltottak egymásnak, újjaikkal a városi lánykákra mutatván: Nézzétek a czinegéket! Igazat mondottak.

3- or. Szoktassa az anya leányát öltözködésre nézve nemes egyszerűséghez. Nem az öltözködik legjobban, ki drágán öltözködik. Kül és bel tisztaság és nemes egyszerűség a leánynak legnagyobb ékessége. Nincs nagyobb ostobaság, mint karonhordozott kis lánynak selyem, bársony öltözéket készíttetni azon mentséggel: Hiszen maradék-selyem és bársony volt, nem került sokba. A gyermeklánykák szemei jól megnézik a selyem és bársony öltözetet és annyira megkedvelik, hogy később pártájukat is le engedik tépni fejőkről, csakhogy selyem- vagy bársonyba öltözködhessenek.

4- er. Ha azt nem akarja az anya, hogy a természetnél fogva is érzelmes, képzelemben gazdag leány- gyermek érzelgős, képzelődő, romantika legyen, vá-