Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1876
18 Midőn a gyermek esze nyílni kezd, vajmi köny- nyen megteszi a kérdéseket: Édes szülöm, honnét van a világ ? Miért van az ember a földön és hová megyünk, ha meghalunk ? Azt válaszolja-e a szülő ezen kérdésekre: Édes gyermekem, én ezt meg nem mondhatom, mert az összes emberi tudomány e kérdésekre biztos választ mindeddig nem adott? Pedig vallás nélkül ezt kellene a szülőnek válaszolnia. Ámde, kielégíti-e a szülő ezen válaszszal a gyermeket ? Bizonnyára nem. Az ész, ha fölvet valamely kérdést, nem nyugszik meg addig, mig arra biztos választ nem szerez magának. De mert az ész a legfőbb kérdéseket maga erejével meg nem oldhatja, következik, hogy nyugtalankodik, féket veszt, kicsapong, végre kétségbeesik. Akarjátok tudni, hová jut el az ész, ha, támpontot veszítvén, kétségbeesik? Vérengzésre, az emberi méltóság eltiprására, azután a legnagyobb gondolati képtelenségre. Fényes példát mutatott erre a múlt század végén a franczia forradalom. Miután letiprott és vérbe fujtott mindent, eljutott végre a párisi Notre-Dame főoltárára állított kéjhölgy tiszteletére! A pogány népek vallástanaikban találtak némi választ a legfőbb kérdésekre és míg hittek, megnyugodtak; midőn hitöket elvesztették, elvesztették egyszersmind támpontjokat. Az ész kétségbeesett és féktelen nyugtalankodásában lerontotta azt is, a mit, midőn hitt, épített. Jó, hogy tudományaikat leirták és szépmüvészetöket emlékekben megörökítették, fék- telenségökben talán azt is lerombolták volna. Ha tehát a nevelőnek kötelessége a gyermek kérdéseire okosan megfelelni, a gyermek elméjét megnyugtatni, annak biztos támpontot nyújtani, kérdem: lehet-e vallás nélkül nevelni ? A szív az érzelmek kútfeje, az elégültség vagy elégületlenség székhelye. Sok öröm van a földön a gazdaságban, rangban, méltóságokban sat. Első tekintetre azt hinnök, hogy az ember mindvégig megnyugszik, ha szivét a földi örömökkel betöltheti. Hanem, midőn azok birtokába eljutott, mindennapiakká válnak; a szívben újra ür támad, a szív ismét nyugtalankodik. Tegyük föl, hogy új örömöket szerez, vájjon ezekben talán megnyugszik? De ezeket ismét megszokja, tehát ott leszen, a hol volt előbb. Az emberi szív akkor sem nyugszik meg, ha elnyerné bár az egész világot. A szívnek bővebb kerete van, sem hogy az földiekkel betölthető volna. Miben nyugszik meg tehát a mozgalmas emberi szív? Megmodja azt a sz. irás: Mindenekben megnyugvást kerestem és az Úr örökségében fogok megállapodni. Az emberi szív Istenre van alkotva, következik, hogy csak Istenben nyughatik meg. És ha egyszer megtalálta Istenben nyugalmát, akkor megnyugszik a szegénységben, megnyugszik az alacson sorsban, nyugodt marad a csapások alatt is. Minthogy a nevelő tiszte a gyermeket szívre nézve képezni és megnyugtatni, a szív pedig nyugtalan, mig meg nem nyugszik Istenben, kérdem : lehet-e vallás nélkül nevelni ? Hátra van az akarat. Ezen tehetség jogánál fogva bír minden ember szabad cselekvési térrel. Ámde az ember családban születik, államban és társadalomban él. A családi, állami, társadalmi élet csak úgy lehetséges, ha egyesek akarata valamely felsőbb akaratnak vagy törvénynek hódol. Ugyan kérem, létezik-e oly emberi akarat, melynek más emberi akarat bensöleg, föltétlenül hódol? Ám lenyűgözhetitek, összezúzhatjátok az emberi akaratot, de benső átadásra, hódolatra nem kényszeríthetitek. Az emberi akaratnak magasabb, isteni tekintély szükséges, hogy ne csak külsőleg, kényszerítve, hanem bensöleg szabadon hódoljon. Azért képviseli a szülő a gyermekre nézve az isteni tekintélyt, azért van az államhatóságnak közvetve isteni küldetése, hogy mint családban a gyermek, úgy államban az egyes polgár a hatóság magasabb rendű tekintélye előtt ne csak külsőleg, állatmódra lenyügözletve, hanem bensöleg, meggyőződés szerint, mint emberhez illik, meghajoljon és hódoljon. Ha tehát abba nem akarjuk helyezni a nevelést, hogy a gyermeket akaratra nézve lenyűgözzük, kérdem: lehet-e vallás nélkül nevelni ? Gyermekre nézve legjobb hittanító, katekéta az anya. Az anya térdeire helyezvén kis gyermekét, beszél neki a mennyei Atyáról, a világ és ember teremtéséről sat. és ekként fölavatja gyermeke lelkét a hit kenetével. Mielőtt a gyermekész fölvetné azon kérdéseket, melyekre eddig emberi ész biztos választ nem adott, megadja az anyakatekéta gyermeke eszének a hitbeli választ és ezzel oly támpontot, melyet a tudomány nyújtani nem képes; az előadott sz. tanok alapján fölkelti gyermeke keblében a vallásos érzelmet és megnyugtatja a különben nyugalmat nem találó szivet; végre a sz. tanok gyakorlati alkalmazásában hódolatra, önmegadásra bírja az akaratot, megajándékozván ekként gyermekét Istennel, kit, a ki bír, az nem lehet boldogtalan! Az anya a legjobb katekéta! Midőn 1848-9-ben honvédeink csatáztak és a harczi zaj soknál a vallásgyakorlatot egészen háttérbe szorította, kérdeztem közülök volt iskolatársaimat, jutott-e eszökbe a síron túl való élet? Válaszolták, hogy igen ; csata eiöestvéjén komoly beszélgetésbe merültek, minek folytán szerettek volna imátkozni, de nem volt imakönyvök. Hanem
