Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1873

— 13 — valamint KD tér által y szögnek A""M tengely körül képzelt forgása következtében leirt körszalag egész területén, ha ezen terület mentében vizcsöppek nem hiányzanak, a hasábi szinkép valamennyi szineit fogja látni; ámde a főszivárvány szineivel összehasonlítva megfordított rendben. így keletkezik a mellékszivárvány. Hogy szinei nem oly élénkek, mint a föszivárványéi, azt a kétszeres visszaverődésnek kell betudnunk, mely valamint mindenütt, úgy itt is fénygyöngülést okoz. A mellékszivárvány szélessége és magassága; a fő- és mellékszivárvány közti távol. a) A mellékszivárvány szélessége, ha a nap egy világító pontból állana csak. y szög (4-ik idom) alatt, vagyis : Y — « ß, vagy : Y = 54° 9' 34" — 50° 58' 41", vagy: Y = 3° 10' 53"-nyi szög aiatt mutatkoznék. Ámde a nap 30'-nyi tetsz-átmérövel biró korong, azért a mellékszivárvány egész szélessége = 3° 10' 53" + 30' = 3° 40' 53". Látjuk tehát, hogy a mellékszivárvány szélesebb, mint a föszivárvány. b) A mellékszivárvány magassága KOJ szög által határoztatik meg. De: KOJ = a — a, vagy, mivel : a — 54° 9' 34" és a — A""ON, KOJ =? 54° 9' 34" — A""ON mely egyenletben KOJ szög a mellékszivárvány NJ láthatár fölötti részét, A""ON szög pedig a napnak mindannyiszori magasságát méri. Jelöljük az előbbit H-val, az utóbbit pedig h-val; akkor: H = 54° 9' 34" — h " XXIII) Ezen egyenletből nyilván következik, hogy mellékszivárványt csak akkor láthatni, ha a nap h magassága 54° 9' 34"-nél kisebb; továbbá, hogy a mellékszivárványnak látható része annál kisebb, minél magasabbra emelkedik a nap. — Végre a XII) és XXIII) alatti egyenleteket összehasonlítván, beláthatjuk, hogy, midőn a napnak a láthatár fölötti magassága 42° 1' 46-8"-nyi, a látliatári síkon lé'vő észlelő a föszivárványból már semmit, a mellékszivárványból pedig csakis kis ivet fog láthatni, mely szintén eltűnik szeme elöl, ha a nap 54° 9' 34"-nyi magasságra hág. Ennek tulajdonítandó, hogy nyári napokon déltájban szivárványt soha sem láthatni. cj A fő- és mellékszivárvány egymástól való távolát végre így határozzuk meg: Minthogy a mellékszivárvány alsó szélének magassága: ß — e- = 50° 58' 41" — a a föszivárvány felső szélének magassága pedig: w — a = 42" 1' 46-8" — cr azért azon tér szélessége, mely e két szivárvány közt fekszik, vagyis: a fő- és mellékszivárvány egymástól való távola leszen : ß _ 5 _ (

w _ cr) = 50° 58' 41" — a — (42° l' 46'8" — a) ß _ w = 50° 58' 41" — 42° V 46-8" 3 = 8° 56' 54-2" 4-ik idom.