Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859
— 9 tallanitá, mennyiségtannal is foglalkozott. Első volt ki nyiltigazságok, és meghatározásokról szólott; a mennyiségtant felosztó szám- és mórfanra, annak körébe az elvont fogalmakat, ezébe pedig az öszszerü tárgyakat utalta. Elkülönzé a tiszta és vegyes mennyiségtant, a számtant, mértani, s tömörtant, az erö- mütan , optica és csillagászattól. Ö használta először a betűket határozatlan mennyiségek jelölésére. A lefolyt háromszáz év a legnevezetesebb korszakai közé tartozik az emberi-nem történetének. A szerencsétlen chaeroneai csata, mely Göröghon szerencse-csillagát elhomályosító, az egykor oly hatalmas és virágzó országot maczedoni Fülöp hatalmába adta. Theba clpusztittatott, Spartában, mely szigorú törvényeitől eltért, vitézség helyébe ravaszság lépett; Athen alacsony dicsvágy martaléka lön; s uralma, Europa jövője fölött határozni megszűnt. Egyptom a persa hafalom alatt elvesztvén jelentőségét, a tudományosság egykor irigylendő fokáról, a tespedés és tudatlanság káros örvényébe sülyedt; a különbféle elemekből összeállított persa birodalom pedig az első megrázkódtatásra szétbom- lott. Ezen aránylag csekély idő alatt történt roppant változások, a régi világnak átalakulását, újjászületését eredményezek. Nagy Sándornak, ki nyugatot kelettel egybe olvasztó, jutott a dicsőség, az ó-világ népeinek s azok műveltségének uj irányt adni. Világot hóditó fegyverei megnyitók a görög műveltségnek a föld Nil és India közt fekvő minden tartományait. Asiában szétterjedtek ugyan a görögök által bevitt tudományok, de a folytonos harczi zajok azok felvirágzását akadályozók. Sándor szerencsés hadjáratával megszűnt Göröghon fensősége mind politikai mind tudományos tekintetben. A politikai nagyság s hatalom központja Róma lön; a tudomány pedig hosszú vándorlás után visszatért a Nil partjaira ősi tűzhelyéhez, s székét a maczedoni hős által alapított Alexandriában állító fel. If. Nagy Sándor kora halála után roppant birodalmának romjaiból alkotott országok harezosai között osztattak fel. Egyptom Ptolomaeusnak jutott. Ptolomaeus lakhelyül Alexandriát választó, hol a tudományok számára nagyszerű épületet emeltetvén, azt Muzeum-nak nevezte cl, melyben 320-ban Kr. e. iskolát nyitván, alkotója lett az alexandriai iskolának; mely daczára a viharos idők s politikai mozgalmaknak, ezer éven keresztül őre s ápolója lön a tudományoknak; mely idő alatt megmérhetlen tudományos kincset árasztott az emberiségre. A Ptolomaeusok bőkezűsége a két emberkor alatt világvárossá lett Alexandriába édesgeté a tudósokat, kik minden tudományban ugyan, de különösen a mennyiségtanban, melyre az alexandriai iskola fő figyelmét fordító, bámulatos előmenetelt tettek elannyira, hogy a mennyiségtan története, az alexandriai iskola mennyiségtudósainál fényesebb neveket felmutatni aligha képes. Az alexandriai iskola tudósai között találjuk Euklidest. Ezen, a hajdankor leghíresebb mennyiségtudósainak egyike született Egvptomban Kr. e. 300 év körül. A tudományok titkaiba Athénben lön beavatva, honnét visszatérvén Ptolomaeus Soter alatt az alexandriai iskolában a mértani tanító. Elődeinek a mértani elemek rendezése, s a tételek bebizonyításában telt kísérleteit felhasználván, a mértani rendszerezé, uj tételekkel gazdagítván, megalapító a szigorú bebizonyítás feltételeit. Tizenöt könyvben .Mértani elemek“ czim alatt egy munkát tett közzé, melynek értékét kétezer év, s e hosszú idő alatt a tudomány folytonos haladása nem volt képes megsemmisíteni. A 4 első köny vben az idomok tulajdonairól értekezik ; az 5-ikben előadott viszony-szabályokat, a 6-ikban az idomokra alkalmazza; a 7—9-ben a számok tulajdonait fejtegeti; a 10-dikben a megmérhetlen mennyiségekről szól; a 11 — 15-ben — mely két könyv Hypsiklesnek tulajdonittatik — a térfogatok és testek tulajdonait adja elő. 2
