Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859
— 8 — szeresitette, s a mértan elemeiről munkát irt. Ö bizonyította be először a tőle nevezett holdacskákról: hogy ha egy derékszögű háromszög minden oldalára félkör iratik, a nagyobb oldalra irt félkör kerülete a derékszög csúcsán megy keresztül, s a két befogón támadott két hold térfogata egyenlő a háromszög rr térfogatával. 0 oldotta meg a delosi problémát, megmutatván : mikép számiltatik ki egy oldala azon koczkának, mely egy más adottnál kétakkora. Hippokrates volt az első ki, — hihetőleg szegény körülményei miatt — pénzért tanított; miért a tudósok őt a pythagorei iskolából, melyhez tartozott, kizárták. A mennyiségtannak uj, s hatalmas lendületeit adott Plato (429 — 347). Született Athénben; eredetét Cadmus és Solon családjából vette. Plató, kit magasröptű képzelő tehetsége, tisztánlátó éles elméje s ritka bölcsessége miatt kortársai „isteni“ czimmel tiszteltek meg, Sokrates tanítványa volt, kinek barátsága s szeretete kedvet öntött a lelkes ifjúba a tudományok iránt, melyekben rövid idő alatt bámulandó előmenetelt tevén, Göröghon egyik legjelesb bölcsésze, s legkitűnőbb menny iség tudósa lön. Egyptom, Phoenicia, s Olaszhonban tett utazása után visszajött Athénbe, hol akadémiai iskolát nyitott; előadásait Athen mellett azon gyönyörű Akademos hősnek szentelt kertben tartá, melytől a felsőbb tanosztály ma is akadémiának neveztetik. Plato, ki intézetére e feliratot függesztő: „arjd'dg áyecofietQT]- róe áskai,u a mennyiségtant tévé a felsőbb műveltség alapjává; azért zárva volt iskolája azok előtt, kik a mertanba beavatva nem voltak. Plato és iskolája bámulandó ügyességgel, szorgalommal művelték a mennyiségtant. Nem múlt el soha nap a nélkül, hogy ő maga valamely uj igazságot ne bizonyított volna be tanítványainak. Az első és másodrendű egyenletek feloldása, s mértani szerkesztése előtte ismeretes volt. Kitűnő érdemet szerzett magának a mértani elemzés behozatala által, mely hatalmas eszközül szolgál a vizsgálódások vezetésében; a görbe vonalok közül csupán a kört vette figyelembe. Menaechmus és Aristaeus kutatásait felhasználván, a kúpszeletek származását s egyéb tulajdonait fedezte föl. Iskolája számos mennyiségtudóst számlált; kik közül nevezetesebbek : Dinostratus, ki a szöget bizonyos arányban metszeni tanitá; Eudoxus, ki először mutatá be : hogy a gúla és kúp harmad részét teszi azon hasáb és hengernek, mely vele egyenlő alap és magassággal bir. Hihetőleg e korba esik a csigavonal feltalálója Perseus is. Mig Plato és iskolája a mennyiségtanban ily előmenetelt tettek, addig a pythagoreusok a megkezdett ösvényen szintén tovább haladtak. Tarenti Architas Plato kortársa kitűnő kormányférfiu hadvezér és tudós, a mennyiségtant az erömütanra kezdvén alkalmazni, alkotója lön a tudományos erőmütannak. A mennyiségtan, melynek elemei Asiából ültetvék át Göröghonba, Plato iskolájában fénypontját érte. Plato utolsó volt azon férfiak között, kiknél a bölcsészet, mennyiség, és természettan elválhatlan egészet képeztek. Ezen időtől kezdve a bölcsészek nem foglalkoztak többé a mennyiségtannal, s a mennyiségtudósok nem értették kivétel nélkül a bölcsészetet. A Plato-iskola utolsó nevendéke, Nagy Sándor nevelője, Aristoteles (született Stagirában, Kr. e. 384.) volt, ki átmenetet képezett egy újabb korba. Aristoteles tizenhét éves korában ment Athénbe, hol Plato társaságában húsz évet töltött, Platónak kedves tanítványa volt, később azonban nézeteik egymástól eltérvén ellenfele lön. Mindkettő azonegy pontból indult ki, azonban egészen különböző nézpontra jutottak. Mindketten lángelméjük folytonos működései által azon tulajdonokat szerzék meg, melyek nekik az emberi elmék fölött századokra uralmat biztosítónak. Koruk óta sok változás történt, államok keletkeztek és enyésztek el; birodalmak váltottak fel birodalmakat; de Plato és Aristoteles nagy neveik mai napig fenvannak, s a két nagy iskolát képviselik, melyek közt a tudomány meg van oszolva. Ötven éves lehetett Aristoteles midőn bölcsészeti tanításait a lyceumi sétányokon megkezdette. A bölcsészeten kívül, mely őt halha-
