Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1859
it Az alexandriai iskola, melyben a Museum megnyitásától kezdve Apolloniusig a mértan nagyobb előmenetelt tett mint első kezdete óta, a mennyiségtani tudományok felvirágzására, s kifejlődésére leginkább az által volt elhatározó befolyással, hogy azokat az erőinütan- és csillagászatra kezdő alkalmazni. A csillagászat, mely első elemeiből bővebb kifejlődését az alexandriai iskolában nyerte, egy uj, eddig egészen ismeretlen irányt adott a mennyiségtannak. Ezen tudománynak a esillagászatrai alkalmazása, a legnagyobb tekekörök, és (ízek átmetszéséből származott tekeháromszögek tulajdonainak bővebb ismeretét szükségeié. Theodosius a teke és a legnagyobb tekekörökről irt 3 könyvében megvető ugyan alapját a tekeháromszögtannak, de azt bővebben kifejteni, az előforduló ismeretlen részeket meghatározni, s igy tanát a csillagászatban alkalmazhatóvá tenni nem tudó. E dicsőség llipparehosl illeti, ki a legnagyobb tekekörök átmetszéséből támadott háromszögekben az ismeretlen részeket bizo- .zonyos számú ismert részekből meghatározni tanítván, teremtője lön a tekeháromszögtannak. Hipparchos született ItHL év körül Bytbiniában; Rhodushan neveltetett, Alexandriában élt, s meghalt 125. év táján. Mennyiségtani munkái közül kevés jutott el korunkig; a későbbi Írókká Ital róla közlőit adatokból pedig nehéz meghatározni, mily módon s mennyire fejtette ki azon lant, mely neki a csillagászat- és mennyiségtanban nagy nevet szerzett. llipparcbos volt utolsó e kor nevezetesebb tudósai közül. Az alexandriai iskola, melyben a mennyiségtan egy lángeszű Archimedes, mély belátásu Euklides, és éles elméjű Apollonius észlelései és fölfedezései állal rövid idő alatt a tökély csaknem hihetetlen fokára emelkedett, Hipparchos halálával hanyatlani kezdett. Az ok a kifejlődött politikai viszonyokban, és körülményekben rejlik. A rövid idő alatt világ urává lett Róma győzelmi dicsőségeivel levőn elfoglalva, megvetéssel viseltetett minden iránt, mi nem volt erő és hatalom; azért keveset törődött az értelein kifejlődésével és tudományokkal, sőt győzelmes fegyverei a meghódított országokban azok felvirágzásának csak akadályul szolgáltak. Ezen a műveltségre károsan ható körülmény, csak akkor kezdett némileg változni, midőn Róma, hódításai által szerzett temérdek kincsesei a meghódított országok hibáit : a pazarlást, fényűzést, s az ezt követő elpuhultságot, s erkölcsi romlást is öröklé. A különbféle élvezetek után törekedni kezdő római népnél a görög élvezet-szellem könnyen viszhangra találván, alkalom nyílt egyszersmint a művészet, ismeretek és tudományok terjedésére is. Az átalános rázkodtatásban a már tudományos tekintetben különben is hanyatlásnak indult Egypíom sem maradt ment befolyásától azon népnek, melynek c tartomány báni első megjelenése is, szomorú emlékkel, a Ptolomaeusok roppant értékű könyvtára nagyobb részének leégésével van összekötve. Az actiumi ütközet, s az azt követő Antonius bukása által római tartománynyá vált Egyplom fővárosa, a rómaiak mértéktelen fényűzése által az anyagi jólét mindig nagyobb és nagyobb fokára emelkedvén, a tudományokra nézve is kedvezőbb korszak kezdődött; s az alexandriai iskola, mely egy pár évszázadon keresztül nem volt képes egy kitünőbb tudóst is felmutatni, s a melynek 20 évtized alatt a tudományok ápolása körül szerzett dicsőségét az utóbbi időben történt hanyatlása csaknem egészen elhomályositá, a római császárság alatt újra emelkedni, sőt virágzani kezdett. Az első nevezetes mennyiségtudós, kivel a kétszáz év után ismét felvirágzóit alexandriai iskolában találkozunk, Menelaus volt. Menelaus Kr. u. SO-ik év körül Alexandriábái származván, Trajan alatt Romában élt. Három könyvben, melyek arab és zsidó fordításban napjainkban is nagy becsben tartatnak, a tekeháromszögek tulajdonait bővebben fejtegeti; minőikül azonban, hogy az ismeretlen részek kiszámítását tanítaná. Úgy látszik : hogy ezt egy másik a hurok kiszámításáról irt, de korunkig el nem jutott munkájában tevő. Egy harmadik szinte elveszett iratában, a görbe vonalok tulajdonait magyarázza. 2*
