Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
14 Jupiter tömege Satum Urán » == 1053.924 1 3500.2 I » — 17918 És ezen adatokból összehasonlítva a bolygók tömegét Merkúr tömegével, úgy hogy ez egységül vétessék lesz: Merkúr tömege Vénus Föld Mars Jupiter Satum Urán V » = 1. = 12.10847 = 13.7088 = 1.8153 = 4668.8 = 1390.135 = 271.557 Végre a fölületek szinte Littrow szerint földrajzi négyszög mérföldekben: Merkúr föliilete = 1.42 millió mérföld. Vénus 99 = 9.01 99 99 Föld 99 = 9.28 99 99 Mars 99 = 2.50 99 99 Jupiter 99 == 1169.53 «9 99 Satum 99 = 755.49 99 99 Urán 99 = 175,15 99 99 Ha tehát a távolokat, tömegeket és fölületeket összehasonlítjuk, a mozgás imént említett elvei szerint elgondolható: miért mozognak a naptól távolabb eső bolygók sokkal lassabban keringési pályájokon mint a közelebbiek. Igaz ugyan hogy a mennyiségtan szabályai szerint az előszámlált elemek nyomán hasztalan keresünk oly pontosságot ezen sebességek viszonyában, minő a vonsu- garak (radius rector) területeinek egyenlőségénél mutatkozik; annyi azonban kétségkívül kitűnik, hogy a távolabbi bolygók sebessége állandóan kisebbedik. így például Mars Merkúrral összehasonlítva, távolaik, tömegeik, s fölületeikre nézve áll az arány: 15.7 : 4 1.8153 : 1 ) = 6,63 : x 1.42 : 2.5 Azaz : Jog. 15.7 = 1,1958997 Es log. 1.8153 = 0,2589484 log. 1.42 = 0,1522883 = 0,6020600 = 0,3979400 log. 6.63 = 0,8215135 log. 4 log. 2.5 1,6071364 1,8215135
