Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
— 13 földünk, mely sűrűségben a naprendszer minden bolygóit fölülmúlja 4.6-ed mérföldnyire; földünket tömöttségbcn leginkább megközelítő és 372 millió köbmérföldnyi tartalmú Mars 3.3-ed; Jupiter mely ugyan a viz sűrűségét csak 0.1-eI múlja föl, de roppant kiterjedésénél fogva 3 billió, 760,900 millió köbmérföldnyi tartalmú lévén minden bolygók közt legnagyobb tömegű is, egy másodpercz alatt 1.7-ed, az 1 billió 952,600 millió köbmértföldnyi tartalmú Satum egy másodpercz alatt 1.3-ed földrajzi mérföldnyire haladnak. Ámbár, mondom, e nagy tömegek ily nagy, szinte az emberi képzeletet meghaladó sebességgel keringnek, mozgatásukra mind- azáltal épen nem kívántatik nagy erő, mert kölcsönös vonzásukon kívül a nappal és többi bolygókkal pályájokon semmi akadály elő nem gördül, mely a nyert erőnek ellenmüködve azt gyöngítené vagy épen megsemmisítené. De következetes ezen elmélet, nem ugyan mennyiségtani szigorral, hanem csak az általános elvek nyomán a bolygók különböző sebességénél is. Föltevén ugyanis a fönebbick szerint hogy a nap legnagyobb villanyfeszültsége delejes egyenlítője irányában kör-, legföljebb gyürüalakban terjed, miután a körök úgy viszonylanak mint sugaraik (radius), a központból kiható erőt véve tekintetbe két annyi távolban fél annyi erő fog hatni egyenlő fölüJetre; a tömegekre nézve nagyobb tömeg mozdítására nagyobb erő is kívántatik, tehát az illető erőknek megfelelő sebességek a tömegekkel fordított viszonyban lesznek; végre a föliileteket illetőleg az erő egyenes viszonyban van a fölülettel melyre hat. Az egyes bolygók középtávolai a naptól amaz ismeretes arány szerint melyben Merkúr hözéptávola 4-nck vétetik, következők: Merkúr középtávola = 4 Vénus „ = 7.5 Föld „ = 10.3 Mars „ = 15.7 Jupiter II C7» Cv-vl Satum „ - 98.3 Urán „ = 198. Tömegeik Littrow szerint a nappal összehasonlítva igy állnak: Nap tömege = Merkúr „ = Vénus „ = Eöld „ = Mars „ 1. i — 4865751 1 — 401847 1 = 354936 1 = 2680337
