Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1856
12 [)án a víztömegek visszaszorittatásának a partoktól tulajdonítani, a folyóvízen úszó, vagy légliuzamnak kitett gömbölyű testeknél erőmülanilag is kifejtheijünk. Képzeljünk ugyanis egy kerekded testet úszni egy folyamon. A sebesebben haladó folyamrészecskék a velők érintkezésben levő oldalt erősebben támadván meg, saját sebességükkel egyenlő mozgásba hozni törekszenek; s mivel ez a részecskék szilárd összefüggése miatt nem történhetik, forgásba, s igy az ellenkező részen elhaladni akaró folyadékrészecskékkel ellenkezésbe hozzák; az ily testek tehát tulajdonképen azon oldaloknál tapasztalnak nagyobb ellenszegülést, melynél a folyadék lassabban halad, s igy a kisebb ellenszegülésü részre mindaddig hátrálnak, a sebesebb folyamot mindaddig keresik, inig mindkét oldalakon egyensúly nincs. Nem gondolnám hogy kétségbe lehetne vonni a villanyfeszültség szintezen törvények szerinti működését; mert habár a villanyfolyamok súlytalanok is, müködésök mindaz- által kiáradásban, folyamokban áll, melyeknek egy bennük levő testre azon törvények szerint kell hatni, mint a viz- vagy légfolyamok hatnak. S ezen elmélet nyomán igen is megfejthető miért helyczvék minden bolygók közel egy, a nap tengelyére csaknem függélyes lapba: Az óriási villanysokszorozóbol a napból kiható folyamok szálát e gyűrű teszi, s igy minden bolygónak szükségkép lapjára kellett ragadtatni. Megfejthető a kérdés: b) miért keringnek a bolygók a nap körül, s különösen miért keringnek ngyanegy irányban. Tekintsünk ismét a III-dik ábrát. DKEN betűk a nagy kör mellett dél, kelet, éj és nyugotot jelentenek, mely világrészeket itt azért vettem a szokásban levő világrészkijelöléssel épen ellenkezőleg, mivel ha éjszaki féltekénkén a napnak fordulunk, földünk pályájának bármely pontján is oly állandó marad ezen kijelölés, hogy balra mindig kelet, jobbra nyugat, előttünk dél, mögöttünk éjszak áll. Képviselje ezen ábrán C központ a napot, abed kis kör földünket. E szerint abed kör az éjszaki féltekét jelenti, melyben tehát a villanyfolyamok épen azon irányban keringnek mint az ábrán abed körön belül látható nyilak iránya mutatja. C napból villanyfolyamok ágaznak ki, melyek C-ből jövő nyilakkal jelölt vonalok által vannak képviselve. A galványfolyamok fönebb előadott vonzása s taszítása szerint, t. i. ellenkező irányú folyamok egymást taszítván abc félkör a mellette elnyomuló folyamoktól tasziítatik, adc félkör pedig, az egyirányú folyamok kölcsönös vonzásánál fogva vonzatik; mely erők egyirányúak lévén a pontozott körön levő nyíl irányában, azaz keletről nyugotra (mely viszony a bolygók éjszaki féltekéjére képzelt szemlélőre nézve mindig állandó marad) mozgás eszközöltetik. Mily nagynak kell lenni az erőnek mclly ezt eszközli, távolról sem lehet gyanítani. Mert ámbár iszonyú tömegek mozdittatnak képzelhetőn gyorsasággal, úgymint Merkur mely sűrűségében földünket megközelíti és 159 millió köbmérföldnyi tartalmú, egy másod- percz alatt 6.63-ad mérföldnyire; a sűrűségben Merkúrral csaknem egyenlő, és 2541 millió köbmérföldnyi tartalmú Venus egy másodperez alatt 4.8-ed mérföldnyire; 2659 köbmérföldnyi
