Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1854

7

említsünk, Palamedest irigységből megölette; nem annyira ez értelemben vett erényt, mint inkább erély és szilárdságot, mik külakadályokat küzdenek le, ért. — Virtus a viro, vir a vi. — így áll a dolog e szóval is Sapientia bölcsesség, melly sajátlag a jónak ismerete. Nem éppen ez érte» lemben veszi, hanem inkább hajlik az eszélyesség felé. Haljuk tehát, miben állott Ulysses eszélyessége*

19. Qui domitor Trojae, multorum providus urbes,

20. Et mures hominum inspexit; lutumque per aequor,

21. Dum sibi dum sociis reditum parat, aspera multa

22 Pertulit,--------------------------------------.

Ki leni ázván Tróját, sok tartományokat bejárván, népeik szokásait kitanulta; s a széles tengeren midőn társaival vissza ügyek esnék, sok viszontagságokat altot ki.

Ulysses hát, úgy látszik egyéb vezértársait felülmúlta, mivel legékesebb szollá, legravaszabfe, legtapasztaltabb, legjobb hadverő, legkitartóbb volt, melly becses tulajdonit egy hadvezérnek semmi nyers erő nem pótolhatja. És ezek összege, még a számos nemzetek kitanult szokásai, és ravaszul elcsent titkai, tennék Ulysses eszélyességét, ki Trója megszelídítése után hajóhadával a tengereken eltévedvén, 10 évi' tévelygése alatt sok viszontagságokon ment keresztül, éspedig:

22. — — — — adversis rerum immersabilis undis,

— a balsors hullámai közt el nem merülvén, sőt ellenkezőleg ezeket legyőzvén, dicső erényeket gyakorolt , mert úgy mond a költő:

23 Sirenum voces et Circae pocula nosti;

24 Quae si cum sociis stultus, cupidus que bibisset»

25 Sub domina meretrice f uisset turpis et excors,

26. Vixisset canis inmundus, vel amica luto sus.

A Sirenek énekét, és Circe poharát ismered, melyből ha társaival oktalan kivámcsisággnl iszik; e kéjhölgy uralma alá jutott — és a gyalázatosán balgatag . tiszta finn eb. vagy sörkedvelő disznóként élt volna. — Ulyssesnek hosszas tévelygése alatti számtalan győzelmei közül lloralz kitün.Jeg azt említi föl, melyet a Sirenéken és Circén nyert. — Az ős hitrege szerint a Sirének oily szörnyek valónak, kiknek testük felső része nő, alsó pedig hal alakú volt. Hárman voltak: Parthenope, Leucosia és Ligea. Ezek a tenger partjai körül tartózkodván, a hajósokra nézve felettébb veszélyesek voltak; mert egyike fuvolával, másika kobozzal, a harmadik pedig énekével olly bájosan zengedeztek, bogy az arra menő hajósok ellenálliatlanui von/,attak feléjük , s édes szender közt lemeriilvén, általak elnyeletlek. De hatalmok csak addig tartó vala, inig olly erélyes hajós nem vitorláz el mellettük, ki báj zengedéseiket megvetvén, őket elkerüli. E hajós Ulysses volt, ki embereinek füleit viasszal tapasztó he, magát pedig erősen az áiborzhoz kö- töztetvén, szerencsésen kikerülte hálójukat, mire azok kétségbe esetfni a tenger mélyébe zuhantak. Egyiknek bolt teste Nápolynál — ezért hajdan Parthenope — a másiké a mai l.uccni herezegségnek, — a harmadik Genua’ partja körül állapodott meg; és az ottani roppant, a hajósoknak ma is veszélyes szíriekké váltak.

Circe pedig a Nap és Perseis nymphának leánya, a fűrészét és vegytannak nagy mesternöje, italvegyitékivel az embereket különféle állatokká tudta változtatni. Kegyetlensége miatt alalvalóitól a Sarrna- táktól, kiknek kírálynéjok vala elűzetett, és a növénydús Entium hegyén telepedet le. itt változtatta sertésekké Ulyssesnek hozzá küldött 22 emberét; de a később érkezett Ulyssest nem sikerült, sőt kedvéért, cm-