Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1852

7

egybekapcsolt, és minden 24 órában függőleges tengelye körül egyszer megforduló hengerre alkalmazta- tik. Hasonló szerkezettel légsúlymérő (Barometrum), hévmérö, vagy egyéb eszközök különböző állásai is, minden folytonos megvigyázás nélkül megtudathatnak.

Érdekesebb még alkalmazása a fényrajzolásnak a természettudományok különböző ágaiban, jelesen az állattan (Zoologia) és növénytanban, mellyekben mint segédeszköz inegbecsüllietlen szolgálatokat tesz a legkülönbözőbb növények és állatok élethü lemásolásában. Ujabb időkben a fényrajzolás a napnagyitó képeinek maradandó felfogására is alkalmaztatott igen kedvező sikerrel. Ide tartoznak amaz érdekes eredmények, mellyekct a különböző emberfajták (Mensehenracen) hű megösmertetésének érdemében, úgy az építészeti rajzolás tárgyában eszközlött. Ez utolsót illetőleg nevezetes alkalmazása Daguerre találmányának a régiségtudomány körül, uiellybeni hasznát jellemzőiem fejezé ki Arago azon állításával, mellynélfogva Aegyp* tus Hieroglyphcinek élethü lemásolását, mellyre évtizedek, és egész serege a rajzolóknak volnának szükségesek, egy fényrajzoló minden várakozást kielégítő tökélylyel képes volna létesíteni.

Hátra van még emlékezni azon szolgálatokról, mellyeket a fényrajzolás a festészetnek hozhat. A fényképeknek művészeti becse körül sok vita folyt már, és a kérdés különfélekép oldatott meg. Némellyek a fényrajzok egyes részei utánozhatlan hűségének láttára Daguerre találmányát párhuzamba mondák állíthatónak a festészet legremekebb müveivel. Mások nem hivék, hogy ezekkel egy értéket lehetne tulajdonítani olly rajzoknak, mellyek nem emberi kéznek művei.

Ha egy fényrajzi mű figyelemmel vizsgálatik, azon bizonyos hiányokat észrevenni nem nehéz. Látható könnyen, hogy a lemásolt tárgynak egyes kinyomatai nem fordulnak a fényképen elő azon szaba tos erőmennyiségben, mellyben azok magán az eredetin vannak. A tárgynak némelly erősebb hatású része a képen néha alig bírnak valamennyies ligyelcmkötő erővel, inig másrészről az eredetinek egyes másod rangú részei a rajzban nevezetes hatásúak. Igaz hogy e hiány több képen nem fordul elő igen észrevehe töleg: de illy műnek sikerülése különösen szerencsés körülmények szüleménye, mellyeknek kény szerinti előidézése nincs egészen a fényrajzoló hatalmában. Oka a mondott hiánynak azon különböző hatásban koré sendő, mellyet a tárgynak különböző színei az elkészített lapot befogó vegytani anyagokra gyakorolnak,;: mellyek miatt p. o. zöld lombozatoknak fényrajzolása olly nehéz.

Figyelmctgerjcsztő e képeken továbbá az, miszerint rajtok a tárgy némelly egyes részeinek a többiekkeli aránylagos nagysága nincs meg azon szabatossággal, mellyel azt rajzoló létesítheti. A tárgy egyes részeinek a lemeztőli egyenetlen távulsága azon bajt idézi elő, hogy a különböző távulságu tárgyakról jövő világsugarak különböző távúiban egyesülnek, habár a sötétkamra szerkezete a legtökéletesb is. Mindenki tapasztalhatta például, hogy fényképen a kezek rendesen valamivel nagyobbak, mint azt a többi részekkel! arány kívánná. Nem tagadhatni mindazáltal, hogy építészeti tárgyaknál, hacsak kedvező álláspontot vehet a fényrajzoló, az egyes részek aránya tökéletes, és az említett hiány észrevchetőleg nem mutatkozik.

Egy további körülmény Daguerre képeinél, hogy azokban a mii egyes részeinek ama gondos, művészeti egybeszerkesztése (Composition), mellynck hatását festészeteken élvezhetni, nem található. A fény t.i. eme rajzolási mütételében nem szerkeszt, hanem csupán másol, — másolja pedig a tárgy hatályosb kinyomatu részeit ép olly híven, mint a kevésb jclentékenységüekct. De ép e hiánya a művészi kiválogatásnak az, mi a fényrajzi képnek művészi értékét gyengíti. Értéke egy müdarabnak a helyes szerkesztésben áll, a festészénél jelesen a csekélyebb jelentőségű részek hatásának gyengítésében, a főbbekének pedig erősítésében. A festész arczképnél például nem forditaud aggodalmas ügyeimet a leképzendő személy ruha-