Ciszterci rend Nagy Lajos katolikus gimnáziuma, Pécs, 1852

8

ranczainak hűséges visszaadására, hanem főkép és kiválólag az arezvonások hú kiemelésére; mert ez az, mi a képnek eldöntő értéket eszközöl, mellynek tehát minden mellékes hatás alárendelendő. Nem igy a fényrajz. Nem ismer ez kiválasztást vagy szerkesztést. Előtte ugyanazon értékkel bir egy jelentéktelen ruhagomb, mint maga az arcz; — az utczakövezet minden kődarabjai annyival, mennyivel maga a leképeztetni szándékolt épület; — az egyik annyi hűséggel képeztetik le mint a másik. Ez pedig hiány egy müdarabban, mellyben ha minden rész egyenlő fontosságú és hatású, úgy nincs főhatás, nincs azon költői érdekesség, melly a műnek művészeti értékét határozza meg.

Az előadottak szerint, szigorú művészeti szempontból indulva ki, fényrajzi mű egy sikerült festészeti műnek művészeti értékével nem bir. E tökéletlenséget azonban bőven menti amaz, emberi kéz által utá- nozhatlan rajzolati hűség, melly e képeknek a legjelesb festészektől is elismert értéket ád. Ez érték, úgy a létrehozási sajátságos mód a fényképeknek máig is élénk érdeket kölcsönöz, melly midőn egyéb találmányoknál, például a galvanoplastikánál a fölfödözés régiségével csökkeut, Daguerre képeinél akkor is változatlan maradt, midőn a tárgy újdonságából származó inger rég elenyészett.

Noha tehát a fényképek azon művészi hatással, melly, mind mondva volt, a művészeti szerkesztésnek lehet csak eredménye, nem bírnak: tagadhatlau mindazáltal, hogy a tudományos fólfödözések körében a lényrajzolás az első helyek egyikét foglalja el. Ha tekintetbe vesszük a művészet ez ágának még csak két évtizedet sem élt ifjú korát, és azon örvendetes eredményeket, mellyeket a legújabb korban készült papir- fényképeken találhatók, és mellyeknek többéin a fényrajz eddigi hiányai nevezetesen mellőzve vannak: nem alaptalan reményünk, miszerint a csüggcdcllen szorgalomnak idővel a téren is sikerülend eredményeket létrehozni, mellyekkel a fényrajzoláshoz csatolt óhajtások teljesüljenek.

Nem lesz érdektelen záradékul a fényképekre vonatkozó némelly kifejezések érdemében is néhány szót felhozni. A „fényrajz“ (Photographin, e két görög szóból: yws fény, és y<>a<ptiv írni, rajzolni) szó általános kitétel, melly fény által létrehozott rajzolatot jelent, legyen e rajzolat bármilly anyagon: fémen (metallum), papíron vagy bármi egyében. Újabb időben szokásba jött egyedül a Talbot módszere után — papíron — készült képeket nevezni photograph képeknek. A Photographia szónak épen említett szónyomozási értelméből azonban kitűnik, miszerint ez elnevezésnek csupán a Talbotféle képekrei szorítása nem helyes; a Daguerrefélc képek t. i. szinte úgy photograph képek, mint a Talbotfélék. Helyesebb tehát, ha amazok Daguerrcotyp — emezek pedig Talbotyp képeknek neveztetnek.