Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Teller Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei
ÁLLAM ÉS EGYHÁZ A FEJEDELMI ABSZOLUTIZMUS KORÁBAN 171 professzorai szerettessék meg növendékeikkel, az Egyház leendő papjaival a bibliát ; adják elő a szentírás betűértelmét és főleg teológiai érteimét, hogy a növendékek is elmondhassák az emmauszi tanítványokkal : «Nemde szivünk gerjedezett bennünk, amint megfejtette nekünk az írásokat?*1 A mostani szörnyű háború napjaiban is a szentírás szavai vigasztalást nyújtanak a szenvedőknek, és mindenki számára megmutatják az igazságosság útját. Mi is elmondhatjuk Szent Péterrel : «Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak*.* Szent Jeromos nagyon találóan mondja : Aki nem Ismeri a szentfrást, az nem ismeri Krisztust», hiszen Krisztust a szentirás által ismerjük meg, «aki számunkra bölcseségünkké, igazságosságunkká, megszente- lődésünkké és megváltásunkká lett».8 Befejező szavaiban a pápa atyai szeretettel üdvözli mindazokat, akik a szentirás magyarázatában az Egyház útmutatásait követik, és őket az örök jutalom reményében további kitartó, imádságos munkára buzdítja. Végül az Egyház püspökeinek, papjainak és híveinek apostoli áldását adja. — Az enciklika szavait olvasva csak azt kérhetjük a szentírás isteni Szerzőjétől, hogy a Szentatya szavai millió és millió lélekben a legtermékenyebb talajra hulljanak és százszoros gyümölcsöt hozzanak. Faxit Deus ! Palaky Arnold. Állam és Egyház a fejedelmi abszolutizmus és a felvilágosodás korában.* Valahányszor az emberiség történelmét mélyebben tanulmányozzuk, mindig eszünkbe kell jutnia Herakleitos bölcs mondásának : nävra çsï Az emberiség szellemi életének kavargásaiban benne rejlik a kozmikus lendítő erők játéka : dagály és apály, hatás és ellenhatás, rhythmus és arhythmia váltakoznak szünet nélkül, s az ok-okozati összefüggések meglátására évszázadokra terjedő perspektíva nélkülözhetetlen. Választhatunk kiinduló pontként kiemelkedőbb mozzanatot, de csakhamar rá kell jönnünk, hogy a választott időpontnak is vannak causális előzményei, amelyek nem hanyagolhatók el. így például, amikor az állam és egyház újabbkori viszonyainak történelmét vizsgáljuk, bizony nem nélkülözhetjük a középkor eszmevilágát. Magának az Egyháznak autonom jogéletében is erősen nyomot hagy mai napig a germán világ. Vagyonjogában teljesen elfakulnak a római világ jogéletének hatásai és előtérbe nyomulnak a germán feudalizmusnak jogelvei : Eigenkirche és beneficium ikerpárja a legjellemzőbb intézményei e világi hatásnak. Az előbbi a kereszténnyé vált germán világban még az Egyház fegyelmi körében is veszélyeket kelt, a földesúri hatalom csaknem árnyékba borítja a püspök fegyelmi 1 Luk. 24, 32. 2 Ján. 6, 69. 3 Kor. I. 1, 30. 4 Dr. Csóka Lajos fenti című műve kapcsán.
