Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)

Erőss Alfréd: Az Egyház a krisztusi hit örök bizonysága

AZ EGYHÁZ A KRISZTUSI HIT ÖRÖK BIZONYSÁGA.

Perpetuum motívum credibilitatis.

Krisztus Egyháza látható.1 Fölismerhető tehát a versengő felekezetek közt Krisztus igaz Jegyese. Ismertetőjegyei vannak. Maga a nagy jel,1 2 amely utat mutat a kereső emberiségnek.

Ma, amikor mind gyakrabban vetik szemére az Egyháznak, hogy ősi pogány értékektől fosztott meg nemzeteket, kétszeresen időszerű kimutatni azt, hogy Krisztus Egyháza nemcsak százszoros értékkel váltotta be a megtérő népek hozományát, hanem épp azt adta meg nekik, amire természetüknél fogva is leginkább vágyódtak, s nem vette el, hanem betetőzte azt, ami valóban emberi érték volt bennük.

1. Az Egyház: új Isten-ismeret forrása.

Minden emberben, minden népben él és sajátos módon nyilatkozik meg a boldogság utáni vágy, amely isten megismerésében éri el tetőfokát.3 A tetőre azonban csak lépésről-lépésre, fokról-fokra közeledhetünk. Nem képes ugyanis az emberi elme minden átmenet nélkül közvetlenül az Isten látásáig emelkedni.

Ha a megismerhetőség (cognoscibilitas) mint tulajdonság Istenben van meg a legmagasabb fokban, akkor a megismerő elme is különöskép vonzódik Isten megismerésére. A megismerhetőség tulajdonsága valamiben vagy valakiben az aktualitás fokával mérhető. Mivel pedig Isten az egyetlen létező, akiben nincsen semmiféle potencialitás, így benne a megismerhetőség tulajdonsága a legteljesebb : cum unumquodque sit cognoscibile secundum quod est in actu, Deus qui est

1 V. Ö. Theologia 1944, 33—48. A Szentírás idevonatkozó tanítását újabban részletesen kidolgozta és az Egyház látható voltának biblikus alaptételét kimutatta Flew, Jesus and his Church, London 1938, 253 k.

2 V. Ö. Izajás 5, 26 ; 11,10; 11,12; 13,2; 18,3; 49,22; Antiochiai Szent Ignác, ad Smyrnaeos 1, 2 (Kiihár, Az apostoli atyák 141—142).

3 Inest enim homini naturale desiderium cognoscendi causam, cum intuetur effectum ; et ex hoc admiratio in hominibus consurgit. Si igitur intellectus rationalis creaturae pertingere non possit ad primam causam rerum, remanebit inane desiderium naturae. Szent Tamás, STh I 12, 1.