Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Szörényi Andor: A mózesi könyvön kívüli jelentősebb szertartások
314 SZÖRÉNYI ANDOR tartás is. Mert a bűn állapota halálnak a kora, a megváltás pedig az életnek, a kiáradó örömnek az ideje. Innen a nagy örömteli ünneplés és ezért az a különleges ceremóniákkal körülvett vízáldozati szertartás a sátoros ünnep alkalmából ! , A sátoros ünnep «utolsó nagy napján» mondotta az LÍr Jézus a templomban a következő szavakat: «Ha valaki szomjazik, jöjjön énhozzám és igyék».1 Elsősorban azt kell mondanunk e szöveggel kapcsolatban, hogy a sátoros ünnep utolsó nagy napján valószínűleg nem a 8. napot, a Móz. III. 23, 36. 39 és IV. 29, 35-b,en előírt záróünnepet — rnïj — kell érteni, hanem a 7. napot. D. A. Schlatter1 2 és W. Bauer3 tévednek tehát, amikor a 8. napra teszik az Úr Jézus e mondását, mert a 8. napon ugyan kötelező volt a szombati munkaszünet, de már nem laktak sátrakban az izraeliták, nem volt előtte vigilia s a vele kapcsolatos ünnepségek, nem volt vízáldozat, pedig éppen ez utóbbival van kapcsolatban az Úr Jézus idézett mondása.4 Igaz ugyan, hogy a Talmudban a sátoros ünnep «utolsó napjaként» a 8. van megjelölve, de azzal, hogy Szent János hozzáteszi a «nagy» jelzőt is, világosan utalni látszik a 7. napra, mert a 8. napon semmi olyan szertartás nem volt, mely a «nagy» jelzőt indokolná, míg a 7. napnak régtől fogva különleges szertartásai voltak — pl. aznap hétszer kerülték meg körmenetileg az égő áldozati oltárt, — ez a nap volt a Szukka 4, 5—7 szerint a hozsanna napja.5 A mondottak alapján valószínű, hogy az Úr Jézus e szavait az ünnep y. napján mondotta, mégpedig a vízáldozati szertartással kapcsolatban, amikor is felhangzott az eljövendő messiási szabadulást és üdvösséget hirdető örömmel teli Izaiási prófécia : «örömmel merítetek majd vizet az üdvösség forrásaiból ...» A nép hallotta a pap szavait, évtizedek alatt leikébe égett a messiási vágy megnyilvánulásának e gyönyörű szertartása, s most végre ott állott az, aki az évezredes emberi sóvárgás vége és beteljesülése volt, ott volt a templomban a megjövendölt Messiás, az Úr Jézus Krisztus. S azért szólt a tömeghez, ha szomjas valaki, ha igazán áhítozza a megváltást, az jöjjön hozzám ... Mert az elveszett paradicsom bűnös vándorának én hozom meg a szabadulást, mert az elesett emberiség olthatatlan szomjúságára én vagyok az élő vizek forrása, s «aki abból a vízből iszik, melyet én adok neki, soha többé nem szomjazik mindörökké ! Hanem a víz . . . örök életre szökellő vízforrás lesz benne».6 Szörényi Andor. (Folytatása következik.) 1 Szent János ev. 7, 37. 2 Das Ev. des Joh. 1919. 82. old. 3 Der Evangelist Joh. 1930. 199—200. old. 4 Strack—Billerbeck i. m. II. 808. old. v. ö. Tillmann: Das Johannesev. 1931. 166 k. old. 6 Strack—Billerbeck i. m. II. 490 kk. old. és 798. old. 6 Szent János ev. 4, 13—14.
