Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Szörényi Andor: A mózesi könyvön kívüli jelentősebb szertartások
A MÓZESI KÖNYVÖN KÍVÜLI JELENTŐSEBB SZERTARTÁSOK. Ha valaki az Ószövetség liturgiájával foglalkozó régebbi és újabb könyveket vizsgálódás tárgyává teszi1, könnyen azt a benyomást nyerheti, hogy a Thóra, Mózes öt könyve végérvényesen és véglegesen rendezte az ószövetségi kinyilatkoztatott vallás nyilvános istentiszteletét, melynek keretében az összes liturgikus cselekmények, ünnepek és imák pontosan meg voltak határozva, s azokon semmi lényeges vagy legalábbis említésre méltó változás nem történt és nem is történhetett idők folyamán. Elegendő, ha csak Nötscher legújabb munkáját nézzük, hogy meggyőződjünk állításunk igazságáról, főleg ami a katolikus szerzőket illeti.1 2 Nötscher megenged ugyan bizonyos fejlődést a mózesi vallásban és annak liturgiájában — így pl. a kultuszcentralizációs törvény érvényességének és korának kérdésében, a papok fölkenésében, egyes ünnepek keletkezésében és kialakulásában3 —, de nagy egészében az Ószövetség kultuszát mint a mózesi könyvvel megkövesedett, sokszor a legaprólékosabb részletekig kidolgozott vallásgyakorlatot nézi, melynek fejlődési fokai csak a Thórán belül vannak, mely — ha évszázadok fejlődése eredményeként is — a teljes ószövetségi liturgiát felöleli. A konzervatív protestánsok ugyanezt az álláspontot képviselik,4 míg a kritikai iskola képviselői az ószövetségi liturgiára vonatkozólag époly élesen követelik a fejlődés hosszú és lassú vonalát, mint ahogy a mózesi vallásban is. Ezek közül a Thóra magyarázói a vallási és liturgikus fejlődést legnagyobbrészt szintén a mózesi könyvön belül állapítják meg, a formatörténeti iskola követői ellenben az ószövetségi Szentírás egyes helyeire, az önkényesen magyarázott különböző profán emlékekre, a környező népek vallásaiból vett összehasonlításokra és 1 A különböző, Mózes öt könyvéhez szóló kommentárokon kívül főleg a bibliai régiségtanok tárgyalják ezt a kérdést, ez utóbbiak közül megemlítjük : Jahn: Bibi. Archäologie, 1817—25. A. Scholz: Handbuch der bibi. Archäol., 1834. Kortleitner: Archaeol. biblica, 1917. E. Kalt: Bibi. Archäol. 193^, Szekrényi: A bibi. régiségtan kézikönyve I—II., 18962. Szentiványi: A szent- frástud. tankönyve I., 19363. 2 Biblische Altertumskunde, 1940. 8 L. i. m. 303 kk., 307 és 363 kk. old. 4 L. de Wette: Lehrbuch der hebr.-jüd. Archäol., 1814. F. Keil: Handbuch der bibi. Archäol., 18752. W. Nowack: Lehrbuch der hebr. Archäol., 1894.
