Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Horváth Sándor: Az engesztelés
22 HORVÁTH SÁNDOR O, P. válik, ha valamely személyre irányul, vagy pedig ennek a magatartása váltja ezt ki. Amint a tudatos, a választáson alapuló szeretet (dilectio) a jóakaratból (benevolentia, evvoía) táplálkozik, a lelki élénkségen és éberségen1 alapuló gondoskodásban (xrfôoç) éli ki magát és végül a barátságban (amicitia, rpiXía) tökéletesül, úgy a gyűlölet is a rosszakarat (malevolentia, xaxovoíá) szülötte, de ennek forrása is, és az ellenségeskedésben (inimicitia, ê/^ça) lesz állandó lelkiállapottá. Közelség, hajlandóság (propensio, nçoneTr/ç), baráti, érzelmi egység jellemzi az egyiket, a másikat pedig az idegenkedés (aversio, ôvavola, ôvojienrjç), eltávolodás és széthúzás teszi rendellenes jelenséggé. A szeretet közelséget teremt, nem a helyi távolság megszüntetése, hanem a lelki közösség értelmében. így mondja ezt Isten szeretetéről Ágoston után Szent Tamás,1 2 3 * * hogy nem a testi lépésekkel, hanem a lélek érzelmeivel közeledünk Istenhez. A szerető személy és szeretetének tárgya egyesülnek és érzelmileg azonos életet élnek. Zavartalan összhang, kölcsönös hajlandóság és jóakarat, végül lelki közelség a szeretet legjellegzetesebb sajátságaihoz, ill. következményeihez tartoznak. Mindezt az érzelmi élet háborítatlan egysége alatt foglalhatjuk össze, amit a sérelem megbont. Kisebb megjelenési formáiban egyelőre csak az érzelem hullámzását vonja maga után, majd ellenségeskedéssé fajul, végül pedig a teljes érzelmi tompultságban (accidia, áxrjdía, v. ö. Heiligkeit und Sünde .. . 240. old.) minden egységet és összeköttetést megszakít. Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére irányul az engesztelés, ami a kiengesz- telödésben éri el célját, és a barátság visszaállításában végképen lezárul. Az engesztelés eszerint a szeretet müve. Előföltétele az elégtétel, a személyi és dologi károk kiegyenlítése. A személyi károkat a megvetés fogalma alatt összegezhetjük, a dologiak pedig a sérelem természete szerint különbözők. A megvetést megfelelő tiszteletadással, a dologi károsítást pedig egyértékű teljesítményekkel lehet helyrehozni és jóvátenni.8 Az engesztelés szintetikus fogalma felöleli mindama mozzanatokat, amelyek a szeretet megszűnéséből származó lelki zavarok eltüntetésére irányulnak. Felháborodás, eltávolodás és rosszakarat a barát ellen elkövetett sérelem következménye. Ezeknek a zavaroknak kell megszűnniük, hogy a barátság helyreálljon és az elégtétel révén történt kiegyenlítődés befejeződjék. Az engesztelést ilyen értelemben mondjuk expiatio-nak, placatio-nak, bár mindegyik a folyamat különböző oldalát emeli ki. A placatio a felháborodás megszüntetésére irányul, az expiatio pedig 1 Ego dormio et cor meum vigilat. Cant. 5. 2. 2 Hogy miként közeledik hozzánk Isten, leírja I. 9. 1. ad 3. Hogy pedig milyen a közeledés a szellemi világban, 4. Dist. 17. 1. a. 2. qu. 2. található meg. 3 Isten kiengesztelésénél az elégtétel a vallásosság, az istentisztelet parancsa alatt valósul meg s felöleli mindama cselekményeket, amelyek az isteni Fölség megsértéséből származó károk jóvátételére irányulnak.
