Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Teller Frigyes: Magyarország középkori hangjelzett kódexei
MAGYARORSZÁG KÖZÉPKORI HANGJELZETT KÓDEXEI. A LEGRÉGIBB LITURGIKUS KÓDEXEK ZENEPALEOGRÁFIAI VIZSGÁLATA, TEKINTETTEL A MAGYAR KÖZÉPKOR KÓDEXEIRE ÉS KÓDEXTÖREDÉKEI RE. I. A gregorián zenepaleográfia tudományának kifejlődése. Az emberi természet legősibb törvénye megörökíteni valamiképpen önmagát minden szellemi megnyilatkozásában. És ez nem is érthetetlen. Hiszen lelke az örökkévalóságból szakadt ki, azért a földi lét rövidségét az örökkévalóságra törekvés illúziójával enyhíti, amikor kőbe rögzíti formáját, beszédét, énekét. Innen van az, hogy amint a könyv történetének nincs kezdete, azonképpen az írás is egyidős magával az emberrel. A hétezeréves sumir hieroglifás kőtáblácskák mögött az olvashatóság határán túl az írásos emlékek meghatározhatatlan tömege mered. Lehet, hogy írások ? De ki tudja megfejteni, elolvasni és megérteni a grönlandi partvidékek még sokkal régibb írásos emlékeit.1 Bizonyos az, hogy amint az idő a végtelen múltból, úgy árad elő a történelemelőtti idő homályából a kultúra, s vele együtt az emberi lélek legdinamikusabb és legalapvetőbb megnyilatkozása, a vallás és velejáróan a zene, a költészet és a tánc. A zeneírás antik emlékeiből vajmi kevés maradt reánk. Csak töredékesen jutott el hozzánk a görögségből Euripidesnek Orestes című tragédiájából néhány sor márványba vésve, továbbá Mesomedes három himnusza, melyeket Calliopenek, Heliosnak és Nemesisnek ajánlott Kr. u. a II. századból, s végül egy Apollóhoz írt himnusztöredék.1 2 Bár írásos emlékünk nagyon kevés maradt, a keleti kultúrák zeneiségéről mégis nagyon sokat tudunk, hiszen azt az évezredek viharain keresztül átmentette hozzánk keresztény egyházunk liturgiája és hagyományos liturgikus énekzenéje. A keresztény vallás két hatalmas kultúrának, a zsidó és görög kultúrának virágkorában született, egészen természetes 1 Hermann Wirth, Der Aufgang der Menschheit, I. Bd., Jena, 1928. 2 Felfedezte Dedósban a francia iskola 1896-ban ; először ismertette Schubart ; zeneileg feldolgozták Reinach, Fleischer és Thierfelder. L. : Rei- nach, La musique grecque. Payot, Paris. 1926.
