Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)

Juhász Miklós: Egy fejezet Mária Terézia valláspolitikájából

EGY FEJEZET MÁRIA TERÉZIA VALLÁSPOLITIKÁJÁBÓL.

(Vallási állapotok a váci egyházmegyében Mária Terézia uralkodásának első felében.)

A váci egyházmegye legnagyobb része az egykori török hódoltság területén feküdt, ami jelentékenyen befolyásolta az ott élő lakosság vallási viszonyait. Közismert a restringált és a privilegizált vármegye fogalma. Ezt a mindennapi élet szüksége teremtette meg a Carolina rezolúcióval szemben. A restringált vármegyékben csak a két artikulált helységre korlátozták a protestáns vallásgyakorlatot, míg a privilegizált vármegyékben — a tárgyalásunk szempontjából számbajövő Hont, Nógrád, Heves, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék idetartoztak — elég volt azt bizonyítani, hogy a község már 1681 óta birtokában van a szabad vallásgyakorlatnak.1 Sőt az egykori hódoltsági terület ama helyiségeiben, amelyekben az ú. n. pesti bizottság működése idején, vagyis 1731 előtt már volt prédikátor, minden további nélkül élvezhették a protestánsok a szabad vallásgyakorlatot.1 2 Itt tehát a protestánsoknak lényegesen könnyebb volt a helyzetük, mint az artikulált megyékben. Természetesen a közigazgatás itt is éreztette a katolicizmus államvallás jellegét az akatolikus lakossággal szemben. Jellemző a hivatalos felfogásra Örményi József nyilatkozata, amely szerint a töröktől visszafoglalt vármegyékben a protestánsoknak semmi joguk sincs, hiszen az 1681 -i törvényhozás ezekről a területekről nem tesz említést. Ugyancsak ő, mint kancelláriai referens azzal utasított vissza egy bács- megyei protestáns templomépítés ügyében beadott kérvényt, hogy ott, mint egykori hódoltsági területen, a protestánsoknak egyáltalában nincs vallásgyakorlatuk.3 Hogy ez a hivatalos felfogás milyen módon érvényesült Mária Terézia uralkodásának első felében, és hogy a gyakorlatban milyen eredményt ért el, arra nézve igen tanulságos anyagot szolgáltatnak a nagykiterjedésű egyházmegye ezidőbő! származó konzisztoriális aktái.4

A konzisztóriumot természetszerűleg a szabad vallásgyakorlat legalapvetőbb igénye, a templomok ügye foglalkoztatta legtöbbet. Az 1715: 30. t.-c. nagyfontosságú következménye volt az, hogy a pro1 Hóman—Szekfü : Magyar történet, VI. 301—2.

2 Mályusz Elemér: A türelmi rendelet, Bp. 1939. 5.

3 U. o. 12, 135.

4 Váci püspöki levéltár: Protoc. Althann 1736—54; Prot. Consist. 1757—61 ; Prot. mise. act. et exped. 1720—63.