Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Juhász Miklós: Egy fejezet Mária Terézia valláspolitikájából
EGY FEJEZET MÁRIA TERÉZIA VALLÁSPOLITIKÁJÁBÓL 147 testáns sérelmek nem képezhették többé országgyűlési tárgyalás anyagát, hanem az egyes községeknek külön-külön kellett a közigazgatási hatóságokhoz fordulni kérelmükkel. Így mindenegyes protestáns templomépítés, vagy javítás engedélyezése ügyében nagy szerepet kapott a politikai vármegye és az egyházmegye. A helytartótanácstól adott építési engedélyt ugyanis vizsgálat előzte meg, amelyet az egyházmegye és a vármegye kiküldöttei közösen ejtettek meg. Az 1759 július 11-én tartott konzisztoriális ülésről átiratot küldtek Pest megyének. Ismertették a királyi rendeletet, amely szerint az akatolikusok már meglevő templomának, tornyának javítása sem történhetik meg, ha a javítás engedélyezését megelőző vizsgálat az egyházmegyei kiküldöttek nélkül folyt le, még kevésbbé szabad ilyen körülmények között új templom építésére engedélyt adni. Felhívja tehát a konzisztórium Pest megyét, hogy ha az akatolikusok a jövőben építési, vagy javítási engedélyt kérnek, ne mulassza el ezt jelenteni a püspöknek. Ez a rendelet sok huzavonának, a megye és a konzisztórium között sok harcnak vált okozójává. Ezek az összeütközések mutatják, hogy a vallási ügyeknek az országgyűlések napirendjéről való levétele nem volt éppen mindig hátrányos a protestánsokra nézve. A váci konzisztóriumot foglalkoztató esetek azt mutatják, hogy a protestáns törekvések gyakran találkoztak a megyei hatóság megértő támogatásával. így például már 1759 október 17-én kénytelen a konzisztórium tiltakozni a helytartótanács engedélye ellen, amelyet a nógrád- inegyei Jenő község reformátusainak adott templomuk javítására. Az engedélyezést megelőző vizsgálat ugyanis az egyházmegyei kiküldött közbejötté nélkül folyt le. A november 11-én tartott ülésen úgy határoztak, hogy Nógrád megye legközelebbi közgyűlésén a romhányi esperes bejelenti tiltakozását az Egyházat ért sérelem miatt. A megye azonban nem adott megfelelő elégtételt. Erre a december 5-én tartott konzisztórium levelet intézett Darvas József alispánhoz, hogy miért nem méltányolta a nemes vármegye a jenei oratórium ügyében beadott tiltakozásukat? Meg nem hallgatás esetén azzal fenyegetődznek, hogy magasabb fórumhoz fordulnak. 1760 augusztusában Pest megyével kerül összeütközésbe a konzisztórium a bugyi-i kálvinisták templomépítése ügyében. Az augusztus 4-én tartott ülésen felolvassák Szikoray Miklós alsónémedi esperes jelentését, amely szerint a kálvinisták Bugyiban új templomot építenek Pest megye engedélyével. Itt tehát nemcsak a konzisztóriumot, de magát a helytartótanácsot is sérelem érte. Rögtön jelentik is az ügyet a helytartótanácsnál, ahonnét már ugyanazon hónap 21-én megérkezik a válasz : Szikoray Miklós jelenjék meg a vármegye legközelebbi kisvagy nagygyűlésén, de addig tartsa titokban küldetését. A következő esztendő február 18-án tartott konzisztoriális ülés aktáiból kiderül, miért volt szükség e titkolódzásra. A helytartótanácsi intimátum 10*
