Theologia - Hittudományi Folyóirat 11. (1944)
Halász Pius: A caritas jelentése a ciszterci misztikusok tanításában
ban a legszorosabb kapcsolatba lép. A szeretet nagy áradásában a Szentlélek is kiárad.1 Nem elégszik meg azzal, hogy csupán ajándékait osztogassa, hanem mint minden igazi szeretet, elsősorban önmagát adja oda.1 2 Az ajándékozó és ajándék között a szoros kapcsolat időnkint már odáig megy, hogy szinte minden határ elmosódik.3 4. Caritas diffusa. A szeretet természetfölötti adománya nem nyugalmi állapotot jelent, hanem folytonosan fejlődő, kibontakozó erőt. A kis mag, mely kikelt, gyökeret ereszt a talajba, szárat hajt, ágakat bont. Először magnak, azután pal-ntának, majd csemetének nevezzük, specifikus nevét csak akkor kapja meg, mikor teljes fává terebélyesedett. Fejlődése egész vonalán azonos marad önmagával, és mégis, igazán csak akkor illeti a tölgyfa, platánfa, fenyőfa elnevezés, amikor minden lappangó erőit kibontakoztatta. Ciszterci szerzőink ezt a logikát követik, mikor a caritas elnevezést egész különlegesen a misztikus szeretet-élmény megjelölésére tartják fönn. Ezt tartják a természetfölötti szeretet teljes kibontakozásának. Saint-Thierryi Vilmos, akit a ciszterci misztikus iskola atyjának tarthatunk, a lelkiélet fokozatairól különféle fölosztást ad. Legszívesebben a szeretet belső fejlődését veszi alapul. Az Isten felé tájékozódó törekvés első foka az akarat (voluntas), melyet gyermeknek nevez. A második fok a szeretet (amor), az ifjű kornak felel meg. A harmadik fokozat a caritas, a szeretet férfikora.4 * Ezt világosan megkülönbözteti a «donum caritatis»-tól, mely mindjárt a lelkiélet kezdetén megjelenik s eltünteti a bűnöket, valamint Isten életében részesít. Ebben az értelemben jelenti az első fokozatot. A második fokozat a heves vágy, mely elmélkedés közben csap ki a lélekből. Végül a harmadik fokozat az «affectus illuminati amoris».6 Másutt «amor illuminatus»-nak, «voluntas illuminata»-nak nevezi, mindegyik azonos a caritas itt említett fajtájával.® Más felosztás szerint velünk születik a természetes vágyóképesség, ez az alapállás (naturalis appetitus). Amikor ezt a kegyelem Istenre állítja be, szeretet (amor) lesz belőle. Isten kegyelmi segítségével tovább A «CARITAS» JELENTÉSE A CISZTERCI MISZTIKUSOK TANÍTÁSÁBAN 121 1 «Excellens autem gratia caritas est, quae in cordibus sanctorum diffunditur. Spiritus enim sanctus, per quam caritas diffunditur, effusionem amat, nam et ipse effunditur.» Balduinus, Tract, de vita coenob., PL. 204, 448. 2 «Spiritus sanctus communio est, et communionem in tantum amat, ut velit ipse dari. Ipse enim benignitas est. Nec contentus est sua dare, nisi et seipsum dederit — sed his quos tanti doni acceptione dignos ipse fecerit. Donum enim est, et ab aeterno fuit summum bonum et summum donum. U. o. c. 560. 3 «Quod totum est Spiritus sanctus, Deus, caritas, idem donans, idem et donum.* Gulielm., Expos, in Cant. Cant., cp. I, PL. 180, c. 506. 4 Gulielm., De nat. et dign. amoris, cp. II, n. 3; PL. 184, c. 382. * Gulielm., Expos, in Epist. ad Rom., lib. Ill, cp. VI, PL. 180, c. 609. * V. ö. Halász, De perfectione vitae spiritualis secundum Gulielmum a St. Theodorico, p. 280.
