Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Ivánka Endre: A platonizmus és az aristotelizmus szerepe a keleti és nyugati szellemiség kialakulásában
Szemle Kánonjogiörténet—egyháztörténet — dogmatika,1 1. Folyóiratunk olvasói előtt jól ismert, már csak az örvendetesen fellendülő újabb szép hazai feldolgozások révén is, hogy Szent Ferenc fiai rendjük nagy érdemeit a tudományok terén is maradandó alkotásokkal öregbítették. Ezek sorába elsősorban természetesen a hittudomány és a bölcselet tartozik, amelynek lapjaira mindenekelőtt Duns Scotus, Ockham Vilmos, Halesi Sándor és főleg Szent Bonaventura írták fel ragyogó neveiket. A ferences teológiaifilozófiai iskola jelentőségével a kánonista iskola nem ér fel ugyan, de a rendi hagyományok a kánonjog művelésére is ösztönözhetnek. Elég, ha a 18. század közepén Németországban született Anacletus Reiffenstuel nevét említjük, akit nem alap nélkül tartanak a gyakorlati teológia és a kánonjog ferences klasz- szikusának : legjelentősebb munkája, a Jus canonicum universum (5 kötet, Freising 1700) körülbelül 15 kiadást ért meg. Szorgalmasan összehordott és rendszeresen feldolgozott anyagának gazdagságával majdnem vetekedik a nem sokkal később élt olasz Lucius Ferraris 8 kötetes Prompta biblioteca canonica című (Bononiae 1746, azóta több újabb kiadásban is megjelent) gyűjteménye, amelyet a régebbi szerzőkre ma is szívesen konzultálnak. A jelenlegi külföldiek közül nálunk ismertebb Mattheus Conte a Coronata, Schäfer és Jeliek mellett elsősorban a római Antonianum és a lateráni pápai egyetem német professzora szerzett nevet, akinek munkája most előttünk fekszik. Kurtscheid egy híján harmincéves irodalmi munkássága felöleli a kánonjog mindkét ágát. Az érvényes jog számos kérdését megvilágító kisebb dolgozatai mellett [Das Bußsakrament im neuen Recht, Theol. u. Glaube 1918 (II) 272—276, 326—366 ; Die Eucharistie und das Messopfer im neuen Recht, u. o. 1919 (XI) 16—21, 384—394; Das neue Kirchenrecht, Zusammenstellung der wichtigsten Bestimmungen, Paderborn, 1919, 21921 ; Soziale Aufgaben des III. Ordens, Festschrift z. 700 jähr. Jubileum seiner Grundlegung, Düsseldorf 1921, 73—79 ; De obligatione divini officii in choro, Acta Ordinis Minorum, 1925 (LXIV) 115—121 ; Instructio de stationibus Viae Crucis, Ad claras aquas 1927 ; Die christliche Ehe, Religiös. Quellenschriften, 54 füz., Düsseldorf 1928; De Lectorum Ordinis Minorum formatione, Ad claras aquas 1930; Quaestiones iuris et disciplinae religiosae, Acta Ord. Fr. Minorum, 1931 (L) 362— 370 ; De quibusdam Prelatis Curiae Romanae, Apollinaris 1935 (VIII) 62—71, 1 P. Bertrandus Kurtscheid O. F. M. : Historia luris Canonici. Historia institutorum, vol. I. ab Ecclesiae fundatione usque ad Gratianum. Ad usum scholarium, Romae 1941, XVI.+ 348.