Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Müller Lajos S. J.: Nem katolikus haldoklók lelkipásztori kezelése

54

MULLER LAJOS S- J.

Officiumhoz a következő kérdést intézze : An schismaticis materialibus in mortis articulo constitutis bona fide sive absolutionem sive extremam unctionem petentibus, ea sacramenta conferri possint sine abjuratione errorum ?

A felelet a következő :

Negative, sed requiri, ut meliori quo fieri potest modo, errores reiiciant, et professionem fidei faciant.

Másik kérdése a linzi püspöknek ez volt : An schismaticis in mortis articulo sensibus destitutis absolutio et extrema unctio conferri possit ?

Erre pedig a következő felelet érkezett :

Sub conditione affirmative, praesertim si ex adiunctis coniicere liceat eos implicite saltem errores suos reiicere, remoto tamen efficaciter scandalo, manifestando scilicet adstantibus Ecclesiam supponere eos in ultimo momento ad unitatem rediisse.1

Különbséget kell tehát úgy a szakadárokkal, mint az egyéb nemkatolikusoknál tenni, vájjon maguknál vannak-e, vagy öntudatukat, legalább látszólag, már elvesztették.

Ha a beteg magánál van, tapintattal felajánlkozunk neki, hogy lelkének segítséget nyújtunk. Ha szakadár lelkész is rendelkezésére áll, ettől is el tekintünk, mert hiszen halál-veszély esetén joghatósággal ez is rendelkezik, a szentségeket érvényesen szolgáltatja ki.1 2

Szakadár papot azonban hozzá hívnunk nem szabad, mert ez a szakadárság némi elismerésének jele volna. Végső esetben ennyit üzenhetünk neki, hogy van itt betegj aki vele beszélni szeretne.

Ha most már van remény, hogy a haldoklót «meliori quo fieri potest modo, az Egyháznak megnyerhetjük, kísérletet teszünk, legalább úgy általában, hitet indítani benne «Krisztus igazi Egyházában», amelynek tagjaként akar élni és meghalni. Azonban nagyon kell vigyáznunk, mint Grosam professzor az említett resciriptum magyarázatában megjegyzi, nehogy a katolikus egyházról szerencsétlen módon adva neki oktatást, jóhiszemét feldúljuk és éppen ez által lelke üdvét komoly veszélybe sodorjuk.3 * * * * 8

A leggyakoribb esetben tehát nem marad egyéb hátra, mint a szükséges erényindulatok felkeltése után őt valamennyi szentségben, sőt a pápai áldásban részesíteni, ahogy ezt a katolikusokkal tenni szoktuk.

1 Linz. Quart Sehr. 1916. 693.

2 Az Egyháznak nincs szándéka a keleti egyház papjainak hatalmát a

betegek olajának megáldására megszüntetni. Kern, [De sacramento extremae

unctionis. (267.)] ezt abból következteti erkölcsi bizonyossággal, hogy a szakadár papok bérmálásának érvényességét a Szentszék határozottan deklarálta

(1885. jan. 14. S. Officium); annál inkább vonatkozik ez az utolsó kenetre,

mert ez a szentség annyi jóhiszemű szakadár üdve szempontjából sokkal fontosabb.

8 Linz. Quart. Schrift. 1916, 694.