Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája
előzőén eljárt szervek véleményéhez nem kötötten maga a pápa bontja fel. Erre a diszpenzációra nem áll fenn jogigény : csak kérelmet terjeszthet elő az oratornak nevezett házastárs. A felmentés alapjául szolgáló tényállás kiderítésének terhe szabály szerint az illetékes római congregatio részéről delegált ordinarius, illetve az utóbbi részéről megbízott bíró (iudex instructor) vállán nyugszik. Az eljárás tehát nem per, hanem kegyelmi-közigazgatási jellegű, ha tetszik a tényálláskiderítés bírói funkciója révén vegyes típusú eljárás. A végre nem hajtott házasság felbontását természetesen semmiféle más eljárás és így érvénytelenségi (semmisségi) köteléki per útján sem lehet elérni, ami azonban nem zárja ki, hogy az érvénytelenségi perről át ne lehessen térni az inkonszummá- ciós eljárásra, amint arról alább még lesz szó. A házassági köteléki eljárások közé sorolható a teljesen formahiányos (azaz az egyházon kívül kötött, Koeniger) házasság tekintetében lefolytatott eljárás egyike is. A formahiányra alapított köteléki ügyek általában 1. a rendes házassági köteléki (érvénytelenségi, semmisségi) per keretében és 2. olyan egyszerű, sőt legegyszerűbb közigazgatási eljárás keretében bonyolódhatnak le, amelyet akár a plébános is elvégezhet. Utóbbi eljárásnak mai tételes szabályozása a Codex utáni jogfejlődés (a hiteles magyarázatra rendelt bíborosbizottság döntése és az 1936. évben kiadott házassági köteléki utasítás) eredménye. A tételes szabályozás még a fenti esetre sem kötelezően rendeli el a közigazgatási eljárást, hanem tüzetesen megszabott feltételek esetén ad módot a rendes házassági köteléki per mellőzésére. Ez a közigazgatási eljárás mindenekelőtt csak olyanok egyházon kívüli házasságkötésének megállapítását célozhatja, akik biztosan (certo) kötelezve voltak a házasság megkötésének kánoni formájára és pedig a következő esetekben : ha ezek a) csupán polgári házasságot kötöttek, b) vagy nem ugyan polgári tisztviselő, de csupán nemkatolikus lelkész előtt kötöttek házasságot, c) ugyanígy ide tartozik, ha a katolikus hittől elpártolt aposz- taták csak polgárilag keltek egybe, vagy pedig idegen ritus szerint. Az ilyen egyházon kívüli házasságkötés a kánoni jog szerint éppen úgy nem házasság, mint például a magyar világi jog szerint a csupán egyházi házasság non existens matrimonium ; a «non existens»-ség megállapítására per nem szükséges, de az nem is lehetséges : az közigazgatási úton történik a polgári házasságkötés előtti perenkívüli eljárás során. Hasonlóan a kánoni jogban : a kánoni házasságkötési formára kötelezettek egyházon kívüli házassága a kánonjog szerint nemlétező házasság és így a kánoni házasság megkötésének a ligamen bontó akadálya nem áll útjába. Ennek, vagyis a házasulandó jegyesek szabad állapotának megállapítása egyszerűen közigazgatási úton történhetik. Erre az ordinarius vagy általános helynöke minden formaság és a kötelékvédő SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ 347
