Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Papp Imre: Erkölcs és vallás viszonyának problematikája
348 MÓRA MIHÁLY beavatkozás nélkül jogosult, dé a püspök előzetes megkérdezése után akár a plébános is. Rendszerint a jegyesvizsgálat nyújt erre alkalmat. De ha kétséges, hogy a fenti feltételek fennforognak-e (pl. nem tűnik ki, hogy biztosan a kánoni formára kötelezettekről van-e szó, vagy az, hogy a polgári házasság mellett kötöttek-e egyházit is), csak a rendes házassági köteléki per útján lehet a kérdést eldönteni. Formahiány esetén tehát a következő köteléki eljárási lehetőségek állanak fenn, egyben igazolva, hogy a házassági eljárás területén másutt is úszó határok választják el a bírói utat a közigazgatásitól. Szabály a rendes házassági köteléki per. Ez alkalmazandó, ha aj a kánoni formára kötelezettek (ha legalább az egyik jegyes a katolikus egyházhoz tartozik vagy tartozott, ideértve a katolikus hittől elpártolt aposztatát is) házasságának semmisségét vitatják a lényeges forma teljes hiánya alapján, de csak akkor, ha kétes a közigazgatási eljáráshoz szükséges feltétel, amikor is e tényállási fogyatékosság az egyszerű közigazgatási eljárást kizárja ; b) ha ugyanilyen házasság semmisségét a lényeges forma nem teljes hiánya alapján vitatják (pl. csak egy tanú volt jelen a házasság- kötésnél vagy az eskető plébános delegációján hiányzott) ; c) ha a kánoni formára nem kötelezettek házasságának semmisségét vitatják a lényeges forma teljes vagy nem teljes mellőzése miatt ; d) ha a kánoni formára kötelezettek vagy nem kötelezettek házasságának semmisségét vitatják a nem lényeges forma teljes vagy nem teljes sérelme folytán (ez esetben persze a házasság érvényességét fogják a per során megállapítani). A formahiányra alapított esetekben kivétel a közigazgatási eljárás, ha t. i. a fenti a) esetben a feltételek kétségtelenül megállanak, azaz nincs közigazgatási eljárást kizáró ok, mert a feltételek egyike sem kétséges. A holttányilvánítási eljárás érintheti ugyan a házassági köteléket, de fogalmilag nem tartozik a szoros értelemben vett házassági eljárásokhoz. A házassági köteléki eljárásoktól élesen meg kell különböztetni az ágytól és asztaltól való elválasztási eljárást (separatio thori et mensae), amely a házassági köteléket érintetlenül hagyja. Ennél mégjobban elmosódnak a bírói és a közigazgatási út közötti határok. A házastárs nincs feltétlenül még arra sem kötelezve, hogy az egyházi hatósághoz forduljon : akár végleges, akár időleges elválásról van szó, önhatalmúlag az egyházi hatóságok beavatkozása nélkül elválhat ; előző esetben akkor, ha a házasságtörés bizonyos és ismert, utóbbiban, ha a törvényes ok bizonyos és a késedelem veszéllyel jár. Ha a házastárs a hatósági jogsegélyt kívánja igénybe venni, arra a következő lehetőségek állanak fenn. 1. Végleges elválasztás csak peres úton mondható ki, 2. ideiglenes azonban közigazgatási úton is: itt a közigazgatási út a szabály, de ha a felek kérik vagy ha enélkül is úgy dönt az ordinarius (ami bonyolultabb
