Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Petruch Antal S. J.: Lemondott-e Kálmán királyunk a guastallai zsinaton az invesztitúráról?
LEMONDOTT-E KÁLMÁN KIRÁLYUNK A QUAST ALLAI ZSINATON AZ INVESZTITÚRÁRÓL? Ha vannak a történelemtudománynak dogmái, akkor előkelő helyet foglal el köztük az a felfogás, hogy Kálmán királyunk a guas- tallai zsinaton lemondott az invesztitúráról. Annyira beidegződött ez a tudat, hogy újabban Rajner Lajostól,1 Tomcsányi Lajostól,1 2 Galla Ferenctől3 és Nagyfalusy Lajostól4 eltekintve alig merte ezt valaki is kétségbevonni vagy pláne tagadni. Ma nagyon kihasználják Kálmán királynak ez állítólagos lemondását Hartvik püspök ellen, akit azzal vádolnak meg, hogy Legendáját bizonyos történietlen célzatossággal szerkesztette meg. Váczy Péter szerint István királyt kellett igazolnia egy olyan nemzedék előtt, mely már nem bírta felfogni a VII. Gergely előtti állapotokat, amikor a keresztény uralkodó pápai engedély nélkül is nyúlhatott bele az egyházi ügyek intézésébe, tölthette be a főpapi székeket. Sürgőssé tette a védelmet az a körülmény, hogy 11. Paschalis pápa sürgetésére Kálmánnak le kellett mondania az invesztitúráról, pedig nem cselekedett mást, mint követte első királyunk példáját, akit itthon abban az időben már szentként tiszteltek. Nehogy esetleg azzal vádolják meg a nagy királyt, hogy önkényesen és jogellenesen intézkedett egyházi ügyekben, azért kellett Hartviknak a dolgot úgy beállítania, mintha a pápa bízta volna meg a magyar Egyház igazgatásával.5 Varjú Elemér meg úgy véli, hogy Hartviknak elsősorban Kálmán király egyházi intézkedéseit kellett a pápa előtt megvédenie. «Bizonyos — úgymond —, hogy királyainknak mindenkor megvolt a hajlandóságuk rá, hogy minél szélesebbkörű intézkedési jogot ragadjanak magukhoz az egyházi ügyekben is. És a királyi parancsra készült Szent István-életrajznak a király egyházi hatalmát illető pontja kétségkívül ennek a törekvésnek a kifejezése. Célja világos ; igazolni akarja, mily alapon kívánják Szent István utódai a pápa kinevezési jogát gyakorolni.»6 1 A püspöki székek betöltésének története, különös tekintettel Magyar- országra. I., 1901. 2 A főkegy úr szerepe a püspökök kinevezésénél. 1922. * A clunyi reform hatása Magyarországon. 1931. * A kapornaki apátság története, II. 1942. * Die erste Epoche des ungarischen Königtums. 1935, 115. 6 Legendae S. Stephani. 1928, 17—19. lap. Theologia. 21
