Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
274 PÉTERFFY GEDEON szavát követve állítja vissza a dolgok természetes rendjét.1 Igen nagyjelentőségű változás a szellemi életben, hogy miután annyi időn át a természetjog elvetését és semmibevevését láthattuk, most a természetjog újraéledését érhettük meg. Igaz, hogy az a természetjog, amelyet ez az új irány hirdet, nem állandó elvek és szilárd tételek rendszere, hanem az élet változásaihoz állandóan alkalmazkodó, alakuló jog, a változó ember és közösség dinamikus joga.2 Az újkori nemzetközijog fejlődése tehát ismét a természetjog követeléséhez jutott el, mert a felmerülő problémák megoldásához ezt hívják segítségül. Egyszersmind azonban kavargó szenvedélyek áramlásába is került a természet- jog gondolata, mert akik a bénító és életet megmerevítő jogi rendezés megváltoztatására törekszenek, az igazságosság alapján új rendet kívánnak, a természet rendjére hivatkoznak. S mivel mindig a keletkező, új rendet alkotó területeken történik legtöbb hivatkozás a természetjogra, érthető módon az állandóan alakuló és útban levő nemzetközi jog kérdéseinek megoldásánál van rá a legnagyobb szükség.3 Számunkra legnagyobb jelentőségű az a körülmény, hogy nemcsak politikai küzdelmek zászlajára írták a természetjog jelszavát, hanem világnézeti harcok előterébe is került. A jog alapjainak keresése, az igazságosság eszméjének meghatározása mindig sajátosan világnézeti kérdés 1 Ennek az irányzatnak két jellegzetes és tudományos számbavételre is igényt tartó képviselőjének a munkájából iktatjuk ide a következő jellemző nyilatkozatokat : «Wir halten die Lebenswirklichkeit nicht für so verwerflich und künstlich verbesserungsbedürftig, wie es uns artfremde Weltanschauungen lehren. Sondern wir glauben an die Göttlichkeit der Natur, wir bejahen die innere, lebensgesetzliche Ordnung der Welt und wir erleben somit das Recht der Natur als göttliches Recht — so wie es der Führer bezeugt : .Über allen Paragraphen steht das von Gott den Menschen gegebene natürliche Lebensrecht,. Stärker als all sein formelles Paragraphenrecht ist das vitale Naturrecht eines Volkes». H. H. Dietze : Naturrecht in der Gegenwart, Bonn, 1936. 320. o. — «Grundgegebenes Ethos greift hinter das gesetzte Recht zurück auf das Leben, anerkennt als Völkerethik das Völkerrecht nur, soweit es Ausdruck wirklichen Lebens ist, um es als törichten juristischen Legitimismus zu verwerfen, wenn es das gottgeborene Leben hemmt... Nicht in gesetztem, menschlich willkürhaften Juristenrecht liegt das tiefste, letzte Recht, sondern in der Macht des Lebens . .. Das ist der Primat der Völkerbiologie göttlichen Rechtes vor dem Völkerrecht menschlicher Satzung». H. Mandel : Wirklichkeitsethik. Grundlegung arteigenen völkischen Rechtes und Ethos. Leipzig, 1937. 117. o. — V. ö. A. Rosenberg : Der Mythos des 20. Jahrhunderts, München, 1936. 563. skv. o. 2 Dietze megfogalmazása szerint : «Das heutige Naturrecht indessen stellt keine unveränderlichen und absoluten Formalgesetzlichkeiten auf, um diese der Wirklichkeit unterzulegen, sondern es ist das konkrete Lebensrecht der Gemeinschaft und wird aus der Natur der Sache heraus gestaltet.» I. m. 301. o. «Daher ist sie auch eine Gerechtigkeit der Bewegung und nicht der Erstarrung, wie es die «Gerechtigkeit» der Sicherheit ist... Das Natürliche ist in steter Bewegung begriffen und äußert in ständig neuer Gestalt sein eigenes Wesen, seine eigene Idee.» U. o. 225. 3 L. H. Rommen : Die ewige Wiederkehr des Naturrechts, Leipzig, 1936. 11—12, 163. o.
