Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)

252

NYÉKI KÁLMÁN

strukcióit Prümm Károly S. J. önkényesnek és bizonyitatlannak ítéli (Zeitschrift für katholische Theologie, 1941, 229) ; de ugyanez az ítélete Prümmnek (Christentum als Neuheitserlebnis, Freiburg i. Br., 1939, 270) Otto előfutárjá- ról, A. V. Gáliról is, aki az egyház-eszme ószövetségi alapját, az Isten-ország várását szintén perzsa hatásból szeretné levezetni ; A. v. Gall : Bcunyeia Tov neov, Religionswissenschaft!. Bibi., VII. Heidelberg, 1926. Bírálata

H. Dieckmann, Scholastik, 1927, 279—281, főként L. Dennefeld, Messianisme, Diet. Théol. Cath., X, 1558—1560.

Az eschatologikus iskola alaptétele : az Újszövetség jüggése a késői zsidóság apokaliptikájától. A zsidó apokaliptikáról írt művek : a) katolikusok: St. Székely : Bibliotheca apocrypha, Freiburg i. Br., 1913 ; M. J. Lagrange : Le messianisme chez les Juifs, Paris, 1909 ; F. Schlagenhaufen : Der geistige Charakter der jüdischen «Reichs» Erwartung, Zeitschrift für kath. Theol., 1927, 370—393, 473—531 ; H. Dieckmann : De Ecclesia, Freiburg, 1925,

I. n. 59—80; M. J. Lagrange : Le Judaïsme avant Jésus-Christ, Paris, 1931 ;

J. Bonsirven : Les idées juives au temps de Notre-Seigneur, Paris, 1934 ; u. a. : Le Judaïsme palestinien au temps de Jésus-Christ, Paris, 1935, I—II ; u. a. : Juifs et chrétiens, Paris, 1936 ; b) protestáns művek: P. Volz : Jüdische Eschatologie von Daniel bis Akiba, 1903 ; ennek második átdolgozott, bővített kiadása : Die Eschatologie der jüdischen Gemeinde im neutestamentlichen Zeitalter, Tübingen, 1934 (Mohr-Paul Siebeck, XIV, 458 ; alapvető) ; N. Messel : Die Einheitlichkeit der jüdischen Eschatologie, Gießen, 1915 ; Bousset— Greßmann : Die Religion des Judentums, 19363 ; W. Küppers : Das Messiasbild der spätjüdischen Apokalyptik, Internat. Kirchl. Zeitschrift, 1933, 193—256, 1934, 47—72 ; W. O. E. Oesterly : An Introduction to the Books of the Apocrypha, London, 1935.

A zsidó apokaliptika és az újszövetségi szentiratok viszonyára vonatkozólag az eschatologikus iskola álláspontját elutasították már a liberális protestáns teológiának azok a képviselői, kik behatóan foglalkoztak a késői zsidóság történetével : W. Bousset : Jesu Predigt in ihrem Gegensatz zum Judentum, Göttingen, 1892 ; u. a. Die jüdische Apokalyptik in ihrer religionsgeschichtlichen Herkunft und ihrer Bedeutung für das N. Test., Berlin, 1903 ; E. Schürer : Das messianische Selbstbewußtsein Jesu Christi, Göttingen, 1903 ; Jul. Wellhausen : Israelitische und jüdische Geschichte, Berlin, 1907“, 373, 386; Skizzen VI, 187 skk. Hasonlóképpen katolikus részről is H. Felder: Jesus Christus, Paderborn, 1911, I, 211—12 ; P. Dausch : Kirche und Papsttum — eine Stiftung Jesu, Münster, 1921, Bibi. Zeitfr. 4. F. 2. H., 7 skk. ; A. Reatz : Jesus Christus, Freiburg, 1925, 194 skk. ; N. Lämmle : Beiträge zum Problem des Kirchenrechts, Rottenburg a. N., 1933, 28. Újabban a prot. H. Preisker : Neutestamentliche Zeitgeschichte, Berlin, 1937, 237—245, 293—297 ; P. Volz : Die Eschatologie der jüdischen Gemeinde, Tübingen, 1934,166—167, 219—221. E. Schürer könyvéhez v. ö. A. Schweitzer : Geschichte der Leben-Jesu-For- schung, Tübingen, 1913, 248—249.

A kereszténységben a késői zsidóság közvetítésével keleti, főként iráni