Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
AZ ESCHATOLIKUS ISKOLA EGYHÁZTANA 253 befolyást lát E. Meyer : Ursprung und Anfänge des Christentums, Stuttgart— Berlin, 1921, 11, 411 ; Joachim Jeremias: Erlöser und Erlösung im Spätjudentum, in : Deutsche Theologie, 1929, II, 106 skk. ; R. Reitzenstein : Das iranische Erlösungsmysterium, 1921 ; Gall és Otto fent idézett munkája után W. Guntermann : Die Gotteskindschaft in der Geschichte Jesu und ihre religionsgeschichtlichen Voraussetzungen, Weimar, 1838 (Verlag Deutsche Christen), 100—101 ; C. Autran : Zoroastre et la préhistoire aryenne du christianisme, Paris 1935 (Payot, 273) ; E. Buonaiuti : Die iranischen, griechischen und biblischen Vorläufer der Ecclesia Spiritualis, Eranos Jb. 1837, 293—313 ; legalaposabban W. Staerk : Soter I—II, 1933—1938, főként II. k., melynek alcíme Die Erlösererwartung in den östlichen Religionen, Untersuchungen zu den Ausdrucksformen der biblischen Christologie, Stuttgart, 1938 (Kohlhammer, XII, 458). A róla megjelent bírálatok: J. Brinkmann, Scholastik, 1939, 597—8, E. B. Allo, RScPhilTh, 1939, 539—44, A Wiken-. hauser, TheolRev, 1940, 200—204, K- Prümm, Biblica, 1941,214—15. Reitzen- steinnel szemben K. Prümm S. J. : Der christliche Glaube und die altheidnische Welt, Leipzig, I, 153 skk. ; C. Clemen : Religionsgeschichtliche Erklärung des Neuen Testaments, Berlin, 19242, 135 skk. A parszizmus és a késői-zsidó apokaliptika viszonyára vonatkozólag a kérdés mai állásáról tájékoztat E. Sellin : Israelitisch-jüdische Religionsgeschichte, Leipzig, 1933, I, 127—133. A kérdés irodalmához kritikai állás- foglalást nyújt G. Kittel : Die Probleme des palästinischen Spätjudentums und das Urchristentum, Stuttgart, 1926, 71—78 és u. a. Die Religionsgeschichte und das Urchristentum, Gütersloh, 1932,62,143. A parszizmus és az Ószövetség viszonyának kérdéséről jó irodalmi kritikát ad A. Allgeier, LexThK, VIL 988—989. Említésreméltó még S. Szydelski : az iráni és bibliai eschatológia (lengyelül), Archiw. Tow. Nauk. we Lwowie. Dz. II, 1938, 319—449 (v. ö. A.—G. Barrois, RScPhilTh, 1939, 120; P. de Ménasce, RBibl, 1939, 331). Az ószövetségi messianizmus és vele kapcsolatban az Isten-ország képzetének önállóságáról, eredetiségéről L. Dürr : Ursprung und Ausbau der israelitisch-jüdischen Heilandserwartung, Berlin, 1925 ; E. König : Die messianischen Weissagungen des Alten Testaments, Stuttgart, 1925; M.-J. Lagrange : Le Judaisme avant Jésus-Christ, Paris, 1931, 363 skk. ; L. Denne- feld : Le Messianisme, DictThC, X, 1404—1568 (indexen !) ; B. Rigaux : L’Antéchrist et l’opposition au royaume messianique dans l’A. et le N. Test. (Diss., Louvain), Gembloux—Paris, 1932 ; J. Brierre-Narbonne : Les prophéties messianiques de l’Ancien Testament dans la littérature juive en accord avec le Nouveau Testament, Paris, 1933; P. F. Ceuppens : De Prophetiis messianicis in Antiquo Testamento, Roma, 1935; A. Meli: 11 Messianismo privilegio di Israele, La Scuola Catt., 1934, 19—37 ; M. Colacci : II Semen Abrahae nel V. e nel N. Testamento, Biblica, 1940, 1—27. 4. Az eschatologikus iskola felfogása szerint az Egyház fogalma mind Jézus, mind Szent Pál tanításában a végső idők Messiása körül csoportosuló igazak közösségével azonos ; ezek alkotják az igaz Izraelt, Izrael «maradékát*,
