Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: Széljegyzetek a rendkívüli házassági köteléki perhez. (Folyt.)
Először a közigazgatás és a bíróság funkciójából és céljából kiinduló formális megkülönböztető jegyet, aztán az egyik vagy másik úton eldöntendő ügy materiális megkülönböztető jegyét próbálja megtalálni. Kétséges, hogy ez a metódus biztosíthatja-e a várt eredményt, s a kevesebb nem lenne-e több. Mindenesetre fel lehet hozni ellene azt a meggondolást, amely szerint ez a módszer logikai túlmeghatározott- ságra vezet : mert vagy csupán formálisan keressük a közigazgatás és bíráskodás közötti különbséget akként, hogy minden a bíróság elé kerülő ügyet bírói, minden a közigazgatási hatóság elé kerülő ügyet közigazgatási ügynek tekintünk, vagy pedig az ügyek belső lényege szerint, ha ilyen van, keressük azt a materiális megkülönböztető jegyet, amely az ügyeket bírói vagy közigazgatási természetűvé teszi. A joglogikai bírálat nem minden alap nélkül fogja kritika tárgyává tehetni, hogy a második, materiális különbségtétel az elsőt tulajdonképpen egyenesen jelentőségétől fosztja meg. Aligha lehet bíráskodás és közigazgatás között először e hatóságok felépítése és célrairányzottsága alapján különböztetni, ebből a bírói vagy közigazgatási ügy fogalmát levezetni s azután másfelől az ügyek természete szerint, amelyből viszont a közigazgatási és bírói hatóság adódnak.1 Eléggé tudott dolog, hogy a közigazgatás és a bíráskodás kifogástalan elvi megkülönböztetése nem csekély nehézségek elé állította a világi tudományt is, amelyet Mörsdorf, sajnos, csak néhány munkából látszik ismerni. Hiába keressük, hogy csak a németek közül néhányat említsünk, Adamovich, Heinsheiner, Hippel, Kelsen, Koelreutter, Köttgen, Merkl, Richter nevét nála, és Schmitt K., Smend idézett két munkájába sem mélyedt kellően. Talán ennek tulajdonítható, hogy nem tudatosul nála : a szerzők a megoldási törekvésekből támadt elméleteknek, ha nem is abszolút, csak viszonylagos eredményt nyújtó milyen széles skáláján játszanak. Éppen azért nem talál nála megfelelő ismertetésre és kritikára az állami funkciók szétválasztásának racionális szemlélete, a hatalmaknak pusztán ellenőrzés céljából megosztására, az államhatalmaknak a ténylegességre vagy a viszonylagosságra, avagy csak gondolkodástani minőségére vonatkozó nézet. Nem domborul ki nála az sem, hogy az államhatalmak elválasztásának tanát fogalmi, vagy csak gyakorlati — célszerűségi szempont alakította-e ki. II.Meier, Anschütz, Fleiner és Huber fogalmazására támaszkodva, Mörsdorf formális ellentétként azt élezi ki, hogy a jogalkalmazás a bíráskodás számára öncél, a közigazgatás számára azonban csak a célravezető eszköz. A két tevékenység elemzéséből tételes jogilag nem alap nélkül lehet az eltérő célt megkonstruálni. Közigazgatási jogászaink szerint a közigazgatás valamely kézzelfogható konkrét közérdekű eredmény elérésére irányul, a bíró szillogisztikus jogalkalmazásának célja SZÉLJEGYZETEK A RENDKÍVÜLI HÁZASSÁGI KÖTELÉKI PERHEZ 239 1 Melichar E. : ZsföffR, XXII, 545—7.
