Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Szörényi Andor: Áldás és mágia az Ószövetségben
ÁLDÁS ÉS MÁGIA AZ ÓSZÖVETSÉGBEN. I. Az ószövetségi Szentírásban az áldás az imádságnak egy igen gyakori formája, mellyel egyes személyeknek vagy egész népeknek Istentől földi vagy természetfölötti javakat kérnek. A vallásnak, a különböző kultuszoknak, az ember szívéből feltörő könyörgő imának egyik főcélja az, hogy Isten áldását, Isten jóakaratát biztosítsa az emberek számára. Az áldás éppen ezért megtalálható már a primitív népek vallásaiban is,1 természetes tehát, hogy az Ószövetség legelső lapjától kezdve lépten-nyomon találkozunk különböző áldó formulákkal. A természetnépek vallásos hitének alaposabb ismerete, az izraelita népet körülvevő nagy keleti kultúrnépek, az egyiptomiak, a babilóniaiak és az asszírok ránkmaradt emlékeinek alaposabb földolgozása fölvetette az Ószövetség áldó- s ennek megfelelően az átokmondásai hatékonyságának a kérdését is. Honnan van az áldásnak — és az átoknak — az ereje? A felelet az evolucionista elméletet valló kutatók számára nem lehetett más, mint amit J. Begrich ad : az áldás és az átok eredetileg függetlenek Jahvétól, önmagukban hatékonyak éppen úgy, mint a primitív népek fölfogásában és csak egy későbbi fejlődési fokon található meg az a nézet, mely az áldásnak és átoknak az erejét az Istentől reméli és várja. «Az áldás éppen úgy, mint az ellentéte, az átok, mágikus elképzelések világában gyökerezik, és ha Izrael vallásfejlődésének történelme folyamán a varázsjelleg mindig erősebben háttérbe is szorult, az eredetet a külső formákon egész a legújabb időkig világosan fel lehet ismerni.»2 Ugyanezt a nézetet vallja J. Hempel,3 S. Mowinckel,4 Nicolaj Nicolsky,5 E. Nor1 L. M. Ebert: Reallexikon der Vorgeschichte, III (1925), 391 kk. old. és XII (1928), 5 kk. old. és Die Religion in Geschichte und Gegenwart2 (1927 kk.) V. 388 kk. old. 2 Gunkel—Begrich : Einleitung in die Psalmen, 1933, 293 old. 8 Gebet und Frömmigkeit im A. T. 1922, 10 kk. old. ; Die israelitischen Anschauungen von Segen und Fluch, ZDMG NF 4 (1925), 22 kk. old. ; Die althebräische Literatur, HL H 1—6 (1934), 70—73 old. 4 Ps. St. V. Segen und Fluch in Israels Kult und Psalmdichtung, 1924. 8 Spuren magischer Formeln in den Psalmen, BZAW 46 (1927).
