Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Erőss Alfréd: A föltámadás jelentősége a megváltás művében
A FÖLTÁMADÁS JELENTŐSÉGE A MEGVÁLTÁS MŰVÉBEN 209 beszélünk.1 Szent Pál apostolnál is szigorú párhuzamban áll a kettő (parallelismus syntheticus) s egy bontatlan egységet alkot. A bűn legyőzését épúgy a föltámadás művének nevezi, mint a megigazulást. Gyökerében pedig a keresztáldozat szerzi meg mind a tisztulást, mind a kegyelmet.2 — ad 3) Ami végül a szoteriológikus elméletek szembeállítását illeti, épp a komoly történeti kutatás mutatta ki, hogy a szenthagyományban és hittudományban ezek a különböző szempontok nem elkülönítve, hanem kiegészítőleg jelentkeznek. Már a klasszikus egyházatyák ismerik az elégtétel gondolatát s viszont a skolasztika is magáévá teszi a fizikai megváltás igazságát.3 Lehet, hogy egyik vagy másik szempontot erősebben hangsúlyozzák, azonban mindig tudatában vannak a megváltás titok-jellegének, tehát annak is, hogy egyik elmélet sem képes kimeríteni a misztérium mélységeit. Magunk is megkíséreltük, hogy az elméletek egyoldalúságát elkerülve, minden mozzanatra kitekintsünk s lehetőleg összhangzatos, teljes képet adjunk. Így jutottunk azon megállapításhoz, hogy a föltámadás nem csupán a modern ember szemében, nem is csak a megváltás pozitív oldalán, de nem is kizárólag egy elmélet föltevése szerint, hanem a kinyilatkoztatás forrásainak és a teológiának egyöntetű tanúsága értelmében szorosan összefügg a keresztáldozattal ; vele együtt az objektív megváltói műnek része, annak Isten akaratából szükséges és szerves betetőzése és egyben a megváltás gyümölcsöztetésének előfeltétele. Erőss Alfréd 1 Aquinói Szent Tamás így magyarázza a húsvéti prefációt : Est autem hominis duplex mors, et duplex vita. Una quidem mors corporis per separationem ab anima : alia per separationem a Deo. Christus autem in quo secunda mors locum non habuit, per primam mortem quam subiit, scilicet corporalem, utramque in nobis mortem destruxit scilicet corporalem et spiritualem. Simliter autem per oppositum intellegitur duplex vita. Una quidem corporis ab anima, quae dicitur vita naturae ; alia a Deo, quae dicitur vita iustitiae, vel vita gratiae, Compendium Theol. 239. A destructio mortis a valóságban azonos a reparatio vitae tényével. Ahol megszűnik a halál, ott kezdődik az élet. Ahogy élet és halál fogalma kizárja egymást, úgy a halál legyőzésének fogalma magában foglalja az életkeltés fogalmát. 2 A Tridentinum tanítása a megigazulásról : quae non est sola peccatorum remissio, sed et sanctificatio et renovatio interioris hominis per voluntariam susceptionem gratiae et donorum, unde homo ex iniusto fit iustus et ex inimico amicus, ut sit heres secundum spem vitae aeternae. (Denz 799.) 3 V. Ö. Schütz i. m. II, 14 sq. Theologia. 14
