Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Horváth Sándor O. P: A pápaság mint a vándoregyház világossága és erőssége (Folyt.)
A PÁPASÁG MINT A VÁNDOREGYHÁZ VILÁGOSSÁGA ÉS ERŐSSÉGE 13 tására. A sentire cum Ecclesia annyira életeleme, hogy ebből meríti erejét, ha vándorlásában kimerül, itt frissül föl, ha a gyengeség jelei kezdenek mutatkozni. Ebben nyilvánul meg az apostoli megbízás gyakorlása, mint lehorgonyzó erő, ezzel szabályozza a vándoregyház életmegnyilvánulásait úgy táplálás, mint irányítás szempontjából. Mint az akaratra ható erőről csak néhány szót akarunk szólni. Fönnebb megemlitettük az Istenhez való irányulás (conversio ad Deum) jelentőségét és mibenlétét. Az akaratnak olyan állandó, vagy átmeneti erőkkel való felszerelése ez, amelyek egy- irányba, Istenre, mint végső célra irányítják törekvését és törtetését. A szándék (intentio) az akarat szeme az evangélium szerint is. Istenre irányul, tehát az akarat, ha szándékát Isten eszméi, vagy mint mondani szoktuk, Isten akarata irányítja. De honnan vannak azok a tényezők, amelyek Isten felé irányítanak? Hiszen ez a mindenekfölötti szeretet programmja, amelyet a bukott ember csak tudattalanul valósíthat meg,1 tudatos életében azonban erre még természetes formájában sem képes állandóan, természetfölötti megvalósítására pedig a maga erejében teljesen alkalmatlan.1 2 Itt lép be a hivő életébe Isten egyik legnagyobb titka, a kegyelem, amelynek gyógyító ereje a beteg természetet egészségessé és olyan életre teszi alkalmassá, amely az egész természet hatóképességét felülmúlja. A saját erejéből az Istenhez való térésnek még csak kezdetét sem valósíthatja meg. Ez is kegyelemre vezetendő vissza, valamint a természetfölötti életben való minden más megmozdulás is.3 Mi lehet tehát ebben a tekintetben az Egyház szerepe? Hogy Krisztus a kegyelem szentségi közlését Egyházára bízta, ismeretes. Szerepe itt annyira bensőséges, hogy a szentség kiszolgáltatásából egyáltalában ki sem zárható. Az Egyház szándéka köti össze a közvetlen szolgát Krisztus szándékával, úgyhogy a szentségi jel csak az Ő nevében és szándékával kapcsolatban alakítható meg érvényesen és hatásosan. De van-e ezen túlmenő befolyása is a hivő lélek megszentelésére és Istenhez való térésének megvalósítására vagy ennek előkészítésére? Habozást nem ismerő igennel kell felelnünk, ha az Egyház mys- tériumából indulunk ki és ha az Apostol szavát az Isten igéjének a hathatósságáról megfontoljuk.4 Az Egyház mysteriumát abban kell keresni, hogy az üdvösség intézménye. De ezt nem úgy kell felfogni, mint a természetes intézmények szerepét. Az egyedeknek ezekkel való összefüggése igen laza lehet. Lakóházaknak képzelhetjük el ezeket, amelyekben min1 I. 60. 5. » I—II. 109. 3. 3 I—II. 109. 6. 4 Vivus est enim sermo Dei et efficax et penetrabilior omni gladio ancipite : et pertingens usque ad divisionem animae ac spiritus, compagum quoque ac medullarum, et discretor cogitationum et intentionum cordis. Hebr. 4. 12.
