Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)

Móra Mihály: A görögkeleti egyházjog, a katolikus egyház és az állam

128

MÓRA MIHÁLY

különtartás nélkül férnek meg egymás mellett s velük egyenlő sorban állnak a görögkeletiek is. Ellenben a szír vagy kopt szertartású katolikusok nálunk aligha tartoznak az állami jog szerint a bevett egyházhoz, éppen az idézett törvényhely folytán. Más volt a helyzet az 1934-ben ratifikált osztrák konkordátum szerint, amely a katolikus egyház valamennyi jogilag releváns és nem csupán az istentisztelet formájában megnyilvánuló (= római, ambrozianus, mozarab) ritusáról megemlékezik1 s ennélfogva ilyen kételyek az állami jogban sem merülhettek fel.

Az újabbi időkben a keleti egyházak (beleértve joguk) iránti érdeklődés Rómában két nem kis tudományos jelentőségű gyümölcsöt is termett. Az egyik XV. Benedek pápa részéről a római Pápai Keleti Intézetnek (Pontificium Institutum Orientalium Studiorum) az első világháború vége felé történt felállítása* amely a Jézus Társaság generálisának vezetése alatt áll.* XI. Pius folytatta az intézet kiépítését, nagyszerű könyvtárral szerelte fel, majd a Szent Gergely-egyetemhez csatolta.4 A Keleti Intézet kurzusaival, tudományos munkálkodásával, főleg folyóirata (Orientalia Christiana) révén a keleti egyházakra vonatkozó stúdiumok s így közvetve az unió szolgálatában is áll. Tárgyilagos és szigorúan tudományos módszerekkel kívánja előmozdítani Kelet és Nyugat évszázadok óta egyházi és kulturális szempontból elvált egyházának kölcsönös megismerését és egymáshoz közeledését. Az intézet feladata egyik részről az, hogy a Nyugatot a Kelet vallási gondolkodásával és érzéseivel megismertesse, másrészt azokat az előítéleteket és félreértéseket, amelyek Keleten a katolikus egyházzal szemben fennállanak, békés úton megszüntesse. Nem könnyű feladat, különösen, ha ismerjük a keletiek ressenti- ment-jét a «prima cathedra» irányában. De az ellenkező hibákra maga XI. Pius pápa mutatott rá, amikor megállapította, hogy a katolikusoknál is hiányzott néha a helyes tekintet kötelességük felismerésére : hiány volt a szükséges ismeretekben és a testvéri szeretetben.5 Jórészt az intézet működésének tulajdonítható, hogy a keleti (egyesült) egyházak jogának, ennek a változatos és nem könnyű joganyagnak kodifikációja is sikeresen halad előre.6

II.

4. A görögkeleti, nem egyesült egyházi jog kérdéseit azonban lehet az állami jog oldaláról is vizsgálni.

Ilyen szemszögből nézve, a kérdések sokban más arculatot kapnak.

1 Köstler Rudolf : Die katholische Kirche Österreichs, ZföffR, XVI, 63 és u. o. XV, 7. 1.

* 1917 okt. 15-én kelt Orientis Catholici motu proprio, A. A. S., IX., 531 sköv. 1.

8 Decessor Noster, 1922 szeptember 14. A. A. S., XIV. 545 sköv. 1.

4 Quod Maxime motu proprio, A. A. S. XX. 309. sköv. 1.

6 A katolikus olasz egyetemi egyesületekhez 1927 január 10-én tartott beszéd, Heiler, I. 566 sköv. I. Ezen a hiányon újabban a hazai mozgalmak is dicséretesen igyekeznek segíteni (:Szántay István «Keleti Egyház» c. folyóirata, a keleti napok és idén a keleti hét intézménye).

6 Cicognani: La codificazione del diritto orientale, Il Monitore Ecclesiastico, 1931 (LVI) 213 sköv. 1. Coussa: De Codificatione canonica orientali, Acta Congr. Iur. Intern. IV. 481 sköv. I. Luttor F. : A keleti szertartású katolikus egyházak készülő törvénykönyve, Katolikus Szemle 1935. (XLIX.) 385 sköv. 1.