Theologia - Hittudományi Folyóirat 10. (1943)
Móra Mihály: A görögkeleti egyházjog, a katolikus egyház és az állam
példa mutatja,1 a ritusváltoztatásokat sem kívánták előmozdítani. A nyugati egyházzal egyesült keleti katolikusok, mint a görög-bizánci, örmény, szír, kopt szertartású katolikusok ugyanazon katolikus egyházhoz tartoznak bizonyos különjoggal, saját hierarchiával és jogrenddel rendelkező kultuszközösségekként.1 2 Hogy az unió érdekét a türelmetlenségnek még a látszata se zavarja, az egyesültek jogából mindazt meghagyták, amely a római katolikus egyházban meghagyható volt. Maga a Codex Iuris Canonici is a messzemenő okosság és türelem álláspontján áll, amikor első kánonában a kivétel kiemelésével kijelenti, hogy a latin szertartású római katolikus egyház törvénykönyve.3 * * Van tehát különbség a kánonjog szerint is a rítusok alapján a katolikus egyháztagok között, csak persze nem azon az alapon, hogy az egyik katolikusabb lenne a másiknál. Még nagyobb lehet ez a különbség az állami jog szerint, amely a rítusnak másféle jelentőséget is tulajdoníthat. A lengyelek például nem elégedtek meg azzal, hogy a XVI. század végén a rutén metropolita püspökeivel együtt unióra lépett, ők egy lépéssel többre akarták bírni a ruténeket, nevezetesen a latin rítusra való «áttérésire, amely a tapasztalat szerint a lengyellé válást is jelentette. Az unió folytán az ecclesia ruthenica még nem jutott teljes egyenlőségre a latin (lengyel) egyházzal. A lengyelek, különösen a XVIII. század közepe táján, a mindig nyilvánvalóbb belső nehézségek láttára a nemzeti egységet a ritusegységgel akarták megszilárdítani.* Hogy a latin és a keleti egyesült egyház egyazon állam területén belül mennyire különböző joghelyzetbe juthat, arra—előbbivel nem éppen ellenkező irányú — példát a volt román 1922. évi alkotmánytörvény 22. cikke szolgáltathat, amely a görögkatolikus egyházat román és elsőbbséget élvező egyháznak tekinti, szemben az egyéb szertartású katolikus egyházzal, amely a «többi» egyházak közé tartozik.6 Ez a rendszer «közös nevezőre hozza» az unitus románokat a nem egyesült románokkal, ellenben a gprögkatolikus románokat a többi katolikusoktól elkülöníti. Milyen másként hangzik a magyar 1895: XLIII. t.-c. 6. §-a, amelyben a latin, görög és örmény szertartású katolikusok békésen és 1 Winter Ede : Der Kampf der ecclesia, ruthenica gegen den Rituswechsel, Festschrift Eduard Eichmann, szerk. Grabmann M. és Hofmann K-, Paderborn 1940, 237—244. 2 L. erre és a különböző rítusokra, azok kiágazásaira, az eltérő felsorolásokra Dausend Hugó : Das interrituelle Recht im Codex Iuris Canonici, Paderborn 1939, 59 sköv. 65 sköv. I. * Az 1. canon szerint a törvénykönyv unam respicit Latinam Ecclesiam, neque Orientalem obligat, nisi de iis agatur, quae ex ipsa rei natura etiam Orientalem afficiunt. * Winter i. m. * Scheffler János : A katolikus egyház jogi helyzete Romániában, Notier emlékkönyv, szerk. Angyal P.—Baranyay J.—Móra M., Budapest 1941, 966—967. 1. A GÖRÖGKELETI EGYHÁZJOG, A KAT. EGYHÁZ ÉS AZ ÁLLAM 127
